Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.6. Nyest
140 Natura Somogyiensis ségek statisztikailag csak a növények (MANOVA, F3=4,88, P<0,05) és a kis mennyiségi arányban fogyasztott gerinctelenek (F3=l 1,77, P<0,001) esetén voltak szignifikánsak, míg a jelentősebb állati táplálék típusok esetén az évszakos különbségeket nem tudtuk statisztikailag alátámasztani (F3=0,61-2,60, P=0,105-0,622). b) A nyesi összegzett táplálékmintázata Általános étrend A hazai településeken élő nyestek étrendjében a kisemlősök szerepe alárendelt volt a növényi és a madártáplálékkal szemben (60. ábra). Mezőgazdasági művelés alatt álló területeken viszont a számottevő növénytáplálék mellett a zsákmányállatok közül általában a kisemlősök szerepe volt jelentős. Háziállatok a kistelepüléseken élő nyestek táplálékában fordultak elő gyakrabban. Kiugróan nagyarányú madár és madártojás fogyasztást az Ormánságban tavaszi időszakban tapasztaltunk. A madárfogyasztás gyakori volt a Budapesten gyűjtött (Tóth 1998) anyagban és a gyomortartalom vizsgálatunkban (60. ábra). Az ízeltlábúak fogyasztásában nem mutatkozott számottevő területtől függő különbség. A nyestek táplálkozásában a többi táplálék típus szerepe alárendelt volt. 13 Növények E3 ízeltlábúak BHKH E2 Tojások K Madarak El Háziállatok ■ Nyúl, nagyvad □ Kisemlősök n 87 423 878 54 349 572 31 66 76 60. ábra: Nyestek táplálék-összetétele különböző hazai vizsgálatokban Megjegyzés: a Somogy megyei falvak (8 falu) és a külterületi mezőgazdasági üzemek (4 Somogy megyei üzem) adatai nyári-őszi időszakból, a Pettendröl és az ormánsági mezőgazdasági művelés alatt álló területről az adatok a tavaszi időszakból származtak, a többi terület adatai egész évre vonatkoznak. A budapesti hullaték vizsgálati adatok Tóth (1998) munkájából, az országos gyomortartalom vizsgálati és a többi hullaték vizsgálati adatok a korábban felsorolt munkáinkból származnak. B% - fogyasztott táplálék biomassza számítás szerinti százalékos részesedése, HKH - hüllők, kétéltűek és halak együtt, n - hullatékszám. A 13 fő táplálék taxon alapján, a táplálék-összetételekben tapasztalt területtől (1: falu, 2: külterületi mezőgazdasági üzem, 3: mezőgazdasági művelés alatt álló terület) függő különbség szignifikáns volt (y222=471,44, P<0,0001). Ebben az értékelésben csak a saját nyest hullaték vizsgálataink szerepeltek. Összegezve, a nyestek leggyakoribb (E%) táplálékai a növények (29,5%, 61. ábra) és a kisemlősök (25,8%) voltak. Ezeket követték a madarak (17,1), az ízeltlábúak (15,3%), a háziállatok (7,9%) és a madártojás (2,4%). A nyestek táplálékában a gyűrűsférgek kivételével az összes többi fő táplálék taxon is előfordult, de a felsoroltakon kívüli csoportok összesített fogyasztási gyakorisága mindössze 2,0%-ot tett ki. A fogyasztott táplálék biomassza számítás szerinti összetétele (B%) az előzőhöz hasonló mintázatot mutatott. A táplálék több mint egyharmadát növények (35,0%), közel egyharmadát kisemlősök (30,3%) alkották. Ezek után következett a
