Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.6. Nyest
Lanszki J: Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai 137 S Növények E3 Egyéb állatok H Madarak □ Házi táplálék ■ Mezei nyúl □ Kisemlősök Falu Agrárkömyezet 56. ábra: Pettend községben és a Korcsina-csatorna mentén élő nyestek tavaszi táplálék-összetétele (adatok: Lanszki és Széles 2007) Megjegyzés: 2003 tavaszi időszak, E% - százalékos relatív előfordulási gyakoriság, B% - fogyasztott táplálék biomassza számítás szerinti százalékos részesedése, n= 54 és 66 hullaték minta. Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület A Látrányi Puszta Természetvédelmi Területen élő nyest összevont nyári-őszi táplálékában bár gerinctelenek és gyümölcsök (55. melléklet) fordultak elő a leggyakrabban (E%: 34,3-34,3%), biomassza számítás alapján a háziállatok részesedése volt meghatározó (B%: 45,8%). Közöttük a házinyúl volt a legfontosabb. A gyümölcsök (B%: 41,7%) másodlagosan fontos szerepet töltöttek be. A többi táplálék típus (pl. kisemlősök, madarak) fogyasztása ebben az időszakban alárendelt volt. Az összevont téli és tavaszi időszakban a nyest leggyakrabban kisemlősöket fogyasztott (E%: 40,0%), ezek biomassza számítás szerinti részesedése meghatározó volt (B%: 75,5%). Legfontosabb táplálék fajnak a mezei pocok bizonyult (B%: 59,0%). A téli-tavaszi étrendben viszonylag jelentősebb biomassza részesedéssel csülkös háziállatok vágási maradéka szerepelt (B%: 12,6%), a többi táplálék taxon szerepe jelentéktelen volt. A Látrányi Puszta Természetvédelmi Területen élő nyest hullaték mintáiban, az egy éves vizsgálat során 17 állat és 7 növényi táplálék taxont mutattunk ki. A területen élő nyest standardizált táplálkozási niche-e, az állati táplálékot alapul véve a téli-tavaszi és a nyári-őszi időszakban hasonlóan alakult, és különösen a fogyasztott táplálék számított biomassza szerinti részesedése alapján bizonyult szűknek (Bsta, E% alapján: 0,26, ill. 0,27, B% alapján: 0,09, ill. 0,08, a két időszak sorrendjében). Gyomortartalom vizsgálat A gyomortartalom vizsgálat alapján (Heltai et al. 2010) a nyest étrendjében időszaktól függően a legfontosabbak a kisemlősök (tél: 47,5%, tavasz: 36,4%, ősz: 35,0%), vagy a madarak voltak (nyár: 50,0%, 56. melléklet, 57. ábra). A másodlagosan fontos táplálék típusok (madarak, növények, illetve háziállatok) fogyasztási gyakorisága esetenként megközelítette (a madaraké nyáron meghaladta) a kisemlősökét. A kisemlősök közül legfontosabbak az erdeiegerek voltak, de a közönségesebb pocokfajok mellett előfordult a táplálékban a védett csalitjáró pocok, a mogyorós pele és cickányfélék is. A madártáplálékban alapvetően kistestű énekesmadarak - közöttük veréb és tengelic -, a háziállatok között baromfi és baromfitojás, házinyúl és disznóvágási maradék szerepelt. A növények
