Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Ragadozó emlősök táplálkozási kapcsolatai - Natura Somogyiensis 21. (Kaposvár, 2012)
5. Fajok táplálkozási sajátosságai - 5.2. Aranysakál
112 Natura Somogyiensis massza részesedés alapján egyaránt fennállt (MANOVA, F24=6,4E+33, P<0,001). A Magyarországon élő sakál mindkét számításmód szerint főként kis tömegű (<50 g) zsákmányállatokat fogyasztott (E%: 92,3%, B: 83,5%). Kis tömegű állatok szerepeltek leggyakrabban (E%: 56,5%) a Görögországban élő sakál étrendjében, de a táplálékban biomassza számítása szerint a nagy tömegű (>300 g) állatok domináltak (91,4%). Izraelben a legfontosabb táplálékát nagy tömegű állatok alkották (E: 52,9%, B: 94,1%). A sakálok ritkán fogyasztottak 51 g és 300 g közé eső állatokat, amelyek közé tartozott például a patkány Görögországban, vagy a tyúktojás Izraelben. Lényeges területtől függő különbséget kaptunk a fogyasztott állatok emberi környezethez való kötődése szerint is (Chi-négyzet próba, x24=179,8, P<0,001, ill. MANOVA: F2j=124,5, P<0,001). Vadon élő állatok leggyakoribb fogyasztását a magyarországi (65,7%), alacsonyabbat a görögországi (28,6%) és legalacsonyabbat az izraeli (4,9%) gyűjtésű mintákban tapasztaltunk. Az emberi környezethez kötődő állatok fogyasztási gyakorisága ezzel ellentétesen alakult (0,6%, 17,0% és 57,8%, sorrendben). Élőhely generalista állatfajok tették ki a fennmaradó részt. A fogyasztott táplálék számított biomassza részesedése alapján hasonló tendenciát kaptunk. f) Megvitatás A hazai aranysakálok elsődlegesen fontos táplálékai nyílt területekhez kötődő kisemlő- sök. Ezen belül legfontosabb faj a mezőgazdasági kártevőnek számító mezei pocok. Az elsődleges és a másodlagosan fontos táplálékok fogyasztásában területtől és időszaktól függő különbségeket találtunk. A faj hazai elterjedésének egyik központi területén, Kétújfalu körzetében, a sakál számára a kisemlősök rövid időszakot leszámítva elsődlegesen fontosak voltak, sőt a rágcsálók népességének felfutásakor a 80%-ot is meghaladta a fogyasztásuk, ami kisemlős specializációt jelez. A kisemlős táplálék időszakos dominanciája, az irodalmi áttekintésben leírtak szerint, ismert a sakálnál (4. melléklet). Azonban ilyen hosszú időtartamú és nagyarányú kisemlős fogyasztást, mint amit 2001-2002-ben Kétújfalu körzetében tapasztaltunk, leginkább a kistestű menyétfélékre jellemző (pl. McDonald 2002, Lanszki 2002). Ugyanakkor, a sakál hazai elterjedésének korábbi peremterületén, Mike-Csököly körzetében végzett vizsgálatunkban, a sakál táplálékában a kisemlősök jelentősége sokkal kisebb volt. Itt a téli-tavaszi időszakban két fő táplálék típus, a kisemlősök és a nagyvad fajok (főként tetemek) fogyasztási aránya - vagyis a kisemlős predáció és a dögevés - többé-kevésbé hasonlóan alakult (B%, 55%, ill. 41%). Kétújfalu körzetében a nagyvadfajok táplálkozásban betöltött szerepe a kisemlősök- höz és a Mike-Csököly körzetében tapasztalthoz képest alárendelt volt, közülük jelentősebb sakál táplálékot a vaddisznó jelentett. A környezeti feltételeknek az átlagostól kedvezőtlenebbé válásakor, így a 2003-as év hosszú telét követően, a kisemlősök állománya visszaesett. Ennek eredményeképp a sakál elsősorban vaddisznó (főként malac) irányában váltott táplálékot, továbbá nagyvad és háziállat dögöt fogyasztott nagyobb arányban. A területen vadgazdálkodási szempontból legfontosabb szarvasfélék fogyasztási aránya jellemzően alacsony szinten mozgott, az ellési időszakban sem tapasztaltuk a szarvasfélék fogyasztási arányának növekedését. Mike-Csököly körzetében a téli-ko- ratavaszi időszakban vizsgált róka ürülék mintáiban előforduló vaddisznó, és szarvasfélék maradványai is kifejlett egyedektől származtak, ezért közvetlen predáció helyett főként sebzett vad, vagy dög fogyasztása valószínűsíthető. A vizsgálatunk Mike-Csököly körzetében 1998 tavaszán megszakadt a sakálok eltűnése miatt, ezért nem ismert, hogy a szarvasfélék ellési időszakában hogyan alakult volna a táplálék-összetétel. Az alapvetően nagyvadgazdálkodás alatt álló vizsgálati területeken az apróvad fajok, így a fácán és a nagyon alacsony sűrűségben jelen levő mezei nyúl fogyasztási aránya
