Muskovits József - György Zoltán - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország hangyadarazsai - Natura Somogyiensis 18. (Kaposvár, 2011)

Életmód

MAGYARORSZÁG HANGYADARAZSAI - VELVET ANTS OF HUNGARY (MUTILLIDAE) 11 inkább csak a tor egyes részei ilyenek. A rozsdavörös szín kiterjedése fontos határozóbélyeg. Az alaktani kifejezések összefoglalása és magyarázata az 52-56. oldalon található. A 32. ábra a Mutilla marginata hímjének főbb testrészeit, a 33. ábra a fejet, a 34. ábra a szárnyakat, a 35. ábra a lábat, a 36-38. ábra a hímivarszervet ábrázolja a testrészek megnevezésével. Életmód A hazai hangyadarazsak életmódja nem elég alaposan ismert, részletesebb megfigyeléseket csak nagyon kevés fajról közöltek. A hangyadarazsak meleg és szárazságkedvelő, magánosan élő rovarok, nem alkotnak társas közösségeket. A röpképtelen nőstények homokos, löszös, agyagos területeken a töltések oldalát, az utak mentét, a növényzettel ritkásan benőtt területeket kedvelik, és ritkábban ugyan, de megtalálhatók a száraz, kopáros, mészköves, de akár az erdős területeken is. A hegyekben elsősorban a déli fekvésű, napsütésnek kitett területeken fordulnak elő, a tisztások és az utak mentén, az északi fekvésű, hidegebb, nedvesebb hegyoldalakat elkerülik. A 203-212. ábrákon néhány jellegzetes élőhelyet mutatunk be. A nőstények elég gyorsan mozognak a talaj felszínén, és egyik lyukból vagy talajrepedésből a másikba szaladgálnak, ahol a gazdaállatok fészkét kutatják fel, vagy egyszerűen csak rejtőzködnek. Keresés közben izgatottan mozgatják csápjaikat. Meglepően gyorsan beássák magukat a puhább talajba. A reggeli és főleg a késő délutáni, kora esti órákban aktívak, a legmelegebb órákat a talaj réseiben töltik el. A szárnyas hímek jól repülnek. A magyarországi fajok általában májustól októberig, kedvező időjárás esetén áprilistól novemberig fordulnak elő. A nőstények a nyári hónapokban leginkább délután négy-hét óra között találhatók a szabadban. A későbbi és korábbi hónapokban, amikor rövidebbek a nappalok, egyre korábbi időpontokban, így akár a déli órákban is aktívak lehetnek. Ez természetesen függ a terület kitettségétől is: a keleti fekvésű területeken korábbi időszakokban mozognak, mint például a délnyugati fekvésű területeken. Borús időben napközben is meglehetősen aktívak. Zivatarok előtt néha nagy számban rajzanak, hasonlóan sok más rovarfajhoz. A vizsgált mintegy 8700 hazai hangyadarázs példány relatív gyakoriságát hisztogramokon ábrázoljuk, külön a nőstényekét (143. ábra) és a hímekét (144. ábra), valamint együttesen is (145. ábra). A hangyadarazsak nem építenek utódaiknak fészket, bölcsőt, hanem a gazdaállat fészkét használják fel arra, hogy lárváik fejlődését biztosítsák. Főleg más fullánkos hártyásszárnyúak, elsősorban földben fészkelő igaziméh-félék (Apidae), papírdarázs-félék (Vespidae), kaparódarázs-félék (Sphecidae) és útonállódarázs-félék (Pompilidae) élősködői. A trópusokon élő - és egyes európai - fajok gazdaállatai más rendekbe tartozó rovarok (legyek, bogarak és lepkék) is lehetnek. A hangyadarazsak között akadnak olyan fajok, amelyek egyedei csak egy-két gazdafajban fejlődnek, de vannak olyanok, amelyek több fajban is.