Muskovits József - György Zoltán - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország hangyadarazsai - Natura Somogyiensis 18. (Kaposvár, 2011)

Határozókulcsok

MAGYARORSZÁG HANGYADARAZSAI - VELVET ANTS OF HUNGARY (MUTILLIDAE) 11 5 (2) A farfedő nem háromszög alakú, hanem megnyúlt, oldalai gyengén lekerekítettek vagy többé-kevésbé párhuzamosak. 6 (9) A farfedő redői végig az egész farfedőn megtalálhatók. A farfedő keskeny, oldalai többé-kevésbé párhuzamosak. (2. alnem: Smicromyrme THOMSON, 1870). 7 (8) A torpikkely keskeny, a torpikkely előtti dudorsor nem vagy alig látható. A farfedő redői harang alakúak (139. ábra). A fejpajzs közepén kis, kiemelkedő dudor van. A rágó egyfogú, rövid. A csáp vörösbarna, a csúcs felé gyengén sötétedik. A fej fekete, ritkás, világos, lesimuló és ritkás, felálló, barnás szőrökkel. A tor vörösbarna, nagyjából 1,5-szer hosszabb, mint amilyen széles, az elülső vállszögletek nagyjából derékszögűek, nincsenek lekerekítve, ritkás, lesimuló, a tor közepén fénylő és ritkás, felálló, világos szőrökkel. A torpikkely kicsi, nagyjából 1/8-1/10 része a tor szélességének, a csúcsa kissé sötétebb. A lábak egyszínű vörösbarnák, ritkás, felálló, világos szőrökkel. A 2. hátlemez közepe elöl ellipszis alakú, világos szőrfolttal, hátul gyenge szőrsávval, amely középen előrefelé háromszög alakúan megnyúlt. A 3. hátlemezt teljesen befedik a világos szőrök. Egyik legkisebb hangyadarázsfajunk (192. ábra). 3-5 mm. Mediterrán elterjedésü. Korzikáról és Szardíniáról egy alfaját írták le. Magyarországon a ritkább fajok közé tartozik, de azért mind a nőstényeknek, mind pedig a hímeknek több lelőhelyét ismeijük (24. ábra). Elsősorban homokos területekről került elő. Ismert fogási időszak: V. 12-X. 9. E lterj edés : Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Franciaország, Görögország, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Málta, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Szerbia, Törökország, Ukrajna, valamint Kazahsztán - Vöröslábú hangyadarázs Smicromyrme (Smicromyrme) ruficollis (FABRICIUS, 1793) 8 (7) A torpikkely szélesebb, a torpikkely előtti harántirányú dudorsor jól fejlett. A farfedő redői párhuzamosan futnak a farfedő teljes felületén (140. ábra). A fej pajzs domború, középen nagy dudorral. A rágó két- vagy háromfogú, hosszú, hegyes, a csúcs alatti egy vagy két fog kicsi (111. ábra). A csápostor 1. íze némileg hosszabb, mint a 2. A tor nagyjából 1,5-szer hosszabb, mint a legnagyobb szélessége. A fej és a potroh fekete, a tor rozsdabarna, a csáp barnásvörös, a csúcsa felé sötétedik. A lábak barnásvörösek, a lábszárak töve és a lábfejek jóval világosabbak. A homlok és a fejtető ritkás, felálló, fekete szőrökkel, a tor elülső része világos szőrökkel. A 2. hátlemez elülső részén kerek, világos szőrfolt és hátul világos harántsáv van, amely középen nem szélesedik ki. A 3. hátlemezt teljesen befedik a világos szőrök. A 2., a 4. és az 5. hátlemezek oldalai ritkás, fekete szőrökkel, a lábak világos szőrökkel. Kistermetű faj (194. ábra). 3-7 mm. A palearktikus régió nyugati és keleti részében honos; Spanyolországból és Szicíliából l-l alfaját írták le. Magyarországon nagyon gyakori, a Myrmilla calva után a második leggyakoribb hangyadarázsfaj (25. ábra). Főleg száraz, homokos területeken él, különféle fullánkosok élősködője: a Crabro, Evagetes, Tachysphex, Cerceris, Gorytes, Halictus genuszok fajai fészkeinek környékén figyelték meg. Ismert fogási időszak: IV. 29-X. 30. Elterjedés: Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, valamint Kazahsztán Homoki hangyadarázs Smicromyrme (Smicromyrme) rufipes (FABRICIUS, 1787)