Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)
HORVÁTH, GY, WÁGNER E. & TÓTH, D.: A pirók erdeiegér (Apodemus agrarius) mozgásmintázata különböző növényzeti borítású élőhelyeken
HORVÁTH GY., WÁGNER E. & TÓTH D.: A PIRÓK, ERDEIEGÉR MOZGÁSMINTÁZATA 329 összehasonlításában értékelje, vizsgálva a mozgási mintázatokat leíró paraméterek élőhely függését. A kérdésfeltevésnek megfelelően az alábbi hipotéziseket fogalmaztuk meg: különböző vegetációstruktúrájú területeken a pirók erdeiegér mozgási dinamikája eltérő (H 0), illetve a pirók erdeiegér mozgási dinamikája a vegetáció borításától fiiggetlen (HA). A hipotézisekből a következő predikciókat fogalmaztuk meg: a pirók erdeiegér szegélyterületeket kedvelő faj, mozgásmintázatában a szétterjedés iránya a szegélytől mutat a homogén területek felé (1). Mozgási távolságai eltérnek a különböző élőhelyeken, ez a vegetációstruktúra függvényében változik (2). Az élőhelyek eltérő állapota a források felhasználása szempontjából befolyásolja a mozgási, illetve szétterjedési folyamatokat (3). Anyag és módszer Mintavételi területek Síkvidéki gyertyános-tölgyes (Fraxino pannonicae-Carpinetum) élőhely (Bükkhátierdő- É45° 51', K 18° 00') A mintaterület Dél-Baranyában, a Drávamenti-síkságon belül, a Fekete-víz síkja kistáj területén található Bükkháti-erdőben helyezkedett el. A terület Vajszló és Páprád települések között található síkvidéki erdő, amely a Bükkháti Erdőrezervátumot is magában foglalja. A mintavételi területünket (BE) az erdő legtipikusabb társulását jelentő gyertyános-tölgyes (Fraxino pannonicae-Carpinetum) olyan erdőtagjában jelöltük ki, ahol a csapdaháló két éle az erdő szegély területét, „ecoton" zónáját érintette. Armentett területek erdőtársulásai (Lankóci-erdő - E 46° 13.44', K 17° 02') A Lankóci-erdőben síkvidéki égerligetet (Paridi quadrifoliae-Alnetum) választottunk ki mintaterületként (LE-1), amely szegélyzónával, ecotonnal határolt. Mellette a monitorozás megkezdése előtt letermelt, majd fokozatosan újraerdősödő terület található. Növényzete a 2004 utáni időszakban, a bő csapadék hatására kezdett el nagyobb ütemben növekedni. A terület a cserjeszintben gazdag, sűrű vegetációjú újraerdősödő (LE-2) élőhely. Tóparti mozaikos élőhely (Mattyi-tó - É 45° 47' 21.7", K 18° 15' 23.4") A Mattyi-tó Dél-Baranyában található, amely a Dráváról egykor lefűződött holtág maradványa. A tó mentén jellemző degradált vegetáció részletesebb elemezése alapján fiziognómiai struktúrában és mikrodomborzati felszínben három különböző területen jelöltünk ki mintakvadrátot. Az első mintaterület degradált gyomtársulás (MT-1), ahol az erősen degradált területen gyomosodott üde, illetve félszáraz vegetáció volt jellemző. A másik élőhelyfolt üde gyomtársulás (MT-2) volt, túlnyomórészt erős növekedésű, tarackos egysziküekkel. A harmadik mintakvadrát a mélyebb térszintű degradált mocsárrétet (MT-3) reprezentálta. A keleti irányban fokozatosan lejtő terület vízgradiense mentén két vegetációtípust különítettünk el. A gradiens alsó felén erősen degradált mocsárrétet, felső felében pedig keskenylevelű szálfuvekből álló, degradált félszáraz, száraz gyepet találunk. A Kis-Balatonon kijelölt lápterületek Keleti-berek, a 76-os úttól északra fekvő területek (É 42° 42' 29.7", K 17° 11' 3.1") A Sármellék melletti vizsgált lápterületet a 76-os műút választja ketté, az északi területet magángazdálkodó kezeli, a déli terület a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tulajdona.
