Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)
HORVÁTH, GY, WÁGNER E. & TÓTH, D.: A pirók erdeiegér (Apodemus agrarius) mozgásmintázata különböző növényzeti borítású élőhelyeken
330 NATURA SOMOGYIENSIS A gazdálkodó 2003-ban a szárazabb időszakban a lápterület egy részét lekaszálta. Ez a beavatkozás teljesen megszüntette az eredeti KB-S1 kódolású kvadrátot, amely a déli területhez viszonyítva magasabb térszintű kiszáradó magassásrét volt. Ettől a területtől nyugatra 2007-ben újabb mintavételi pontot jelöltünk ki (KB-S4). Ebben a kvadrátban a megmaradt sásos foltok olyan nádassal érintkeztek, amelyeket több éven keresztül nem kaszáltak le. Keleti-berek, a 76-os úttól délre fekvő területek (É 46° 42' 25.2", K 17° 10' 1.2") A nemzeti park határán belül az első mintavételi területünk mélyebb fekvésének köszönhetően jobb vízellátottságú volt, így az üde homogén sásos vegetációt reprezentálta (KB-S2). A Keleti-berek vonatkozásában továbbá a Kenderáztató-csatorna és Sármellék között elterülő területen folytattunk csapdázásokat, amely terület monitorozását azért tartottuk fontosnak, mert a csatorna megakadályozta a további területek leégetését, így a csatornától nyugatra lévő sásos foltokat nem érintette a 200l-es évi égetés. Az itt kijelölt mintaterületünk (KB-S3) beavatkozás nélküli, üde magassásrétet reprezentált. A szegélyekben végzett kaszálás pozitívan hatott a vegetációra, a magassásos vegetáció regenerálódott, magasabb és gyomfajoktól mentes lett. Az égetés negatív hatása az eredeti üde homogén sásos területen (KB-S2) több éven keresztül érvényesült, így ettől a folttól nyugatra 2007-ben egy spontán megújuló homogén sásosban jelöltünk ki új mintavételi kvadrátot (KB-S5). A regenerálódott élőhely kisemlőseinek kimutatásához növeltük a mintavételi ráfordítást, így 2008-ban a terület térszintbeli csökkenését, így kelet-nyugati irányban a vízgradienst követve, újabb mintavételi területet jelültünk ki, ahol nem volt antropogén hatás (KB-S6). Halász-rét (É 46° 42' 3", K 17° 10' 52") Ez a terület a Zala befolyásánál található élőhely-mozaikban (sásos-nádas foltok, különböző kiterjedésű szigetszerű kiemelkedésekkel) helyezkedett el, ahol jelentős élőhelyi kényszerként jelentkezett a talajvízszint gyors változása. A Halász-rét talajvízszint viszonyának alakulásában óriási szerepe van az itt elkészített csatornának, mely az év nagy részében, de különösen a kevésbé csapadékos időszakban alacsonyan tartja a térség talajvízszintjét. A Halász-rét nagyon jó példa arra, hogy a vízborítást a csapadékviszonyok mellett a vízkormányzás is meghatározza. A mintaterületet (KB-H1) közvetlenül nem érte emberi beavatkozás, de a kvadráthoz közel eső nádfoltokat télen aratták. Csapdázási metodika A vizsgált élőhelyeken nem volt folyamatosan monitorozás a 10 év során, így ezt az időintervallumot két periódusra osztottuk (1. ábra), amely csoportosítást a mintavételi lokalitások mellett, az eltérő időjárási viszonyok is indokoltak. Két markánsan különböző periódust vizsgáltunk, ahol az első periódus szárazabb, a második csapadékosabb volt. A monitorozott mintavételi helyek alapján az elemzésekhez mindkét periódusban azonos számú élőhelyet tudtunk figyelembe venni. A kisemlősök mintavételezéshez elevenfogó dobozcsapdákat és a fogás-jelölésvisszafogás (CMR) módszerét alkalmaztuk. A fentebb elkülönített valamennyi monitorozási periódusban llxll-es csapdahálót alkalmaztunk. A zárt erdőkben (Bükkhát- és Lankóci-erdő) a csapdák 10 m-re, míg a mozaikos élőhelyen és a lápterületeken (Matty és Kis-Balaton) a csapdák 5 m-re voltak egymástól elhelyezve. A csalizás módszere minden területen és minden mintavételezési időszakban megegyezett. Csalétekként szalonnát, ánizskivonattal és növényi olajjal megkevert gabonamagvakat, valamint sárgarépát használtunk. Napközben a csapdák működőképes, azaz élesre állított helyzetben voltak, vagyis naponta kettő ellenőrzést végeztünk, reggel
