Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)
HORVÁTH, GY, WÁGNER E. & TÓTH, D.: A pirók erdeiegér (Apodemus agrarius) mozgásmintázata különböző növényzeti borítású élőhelyeken
328 NATURA SOMOGYIENSIS élőhelyi heterogenitás a kisemlős populációk tér-időbeli mintázatát is nagyban befolyásolja. A diszperziós kutatásokban, sok esetben nem a ritka, védett élőhely-specialista faj a jó modellállat, hanem sok információt tudhatunk meg gyakori, élőhely-generalista fajok mozgásmintázatának kutatásából is. Számos kisemlősfaj a habitat-szelekció szempontjából generalistának tekinthető. Ez különösen igaz az európai mérsékelt övi erdők legtöbb közönséges kisemlősfaj ára (HANNSON 1998). A pirók erdeiegér, Apodemus agrarius (Pallas, 1771) tipikus generalista, euryök fajnak tekinthető ( NIETHAMMER 1976), amely változatos élőhelyeket használ, előfordul mezőgazdasági ültetvényeken, réteken, legelőkön, bokros területeken, erdőkben, gazdasági épületek környékén (ANDRZEJEWSKI & WROCLAVEK 1961, CHELKOWSKA 1969, ADAMCZEWSKA-ANDRZEJEWSKA et al. 1981). Különösen kedveli a sűrű vegetációjú nyílt területeket, azonban expanzív fajként, nagy sűrűséggel jelenik meg erdőkben, erdősávokban (GLIWICZ 1981, SZACKI & LIRO 1991). Alkalmas modellállatnak bizonyult a szétterjedési dinamika tanulmányozásához, amit a nemzetközi esettanulmányok mellett (LIRO & SZACKI 1987, GLIWICZ 1981, SZACKI & LIRO 1991) korábbi saját kutatásaink is alátámasztottak (HORVÁTH et al. 1996, HORVÁTH & KALMÁR 2001). A pirók erdeiegér populációdinamikájára vonatkozó korai lengyel kutatások leírták a faj hirtelen őszi népességnövekedését, majd a gradációt követő év első időszakában a létszám ugyanilyen látványos összeomlását (ANDRZEJEWSKI & WIREZBOWSKA 1960, 1961; PETRUSEWICZ & ANDRZEJEWSKI 1962). Magyarországon, gyertyános-tölgyes erdőben végzett 10 éves csapdázások adatai alapján autokorrelációs módszerrel bizonyítottuk a pirók erdeiegér populációdinamikájára jellemző szabályos éves ciklikusságot (HORVÁTH 2008). A faj populációbiológiáját tekintve további adatokat szolgáltattak STANKO (1992) vizsgálatai, aki először a faj szaporodási időszakával, az utódok számával, a születési rátával foglalkozott. Később elemezte a populációk struktúráját és különböző élőhelyeken a sűrűség eltérését (STANKO 1994). Ennél a fajnál fontos problémaként jelentkezett a különböző habitatokban jellemző elterjedése, habitat-szelekciója (ZEJDA 1967). Városközpontban, külvárosban és a külvároson kívüli erdőben nézték meg a rágcsálópopulációk összetételét, és azt találták, hogy az urbanizáció erősödésével a populációk gyengülnek (ANDRZEJEWSKI et al. 1978.). A pirók erdeiegér és egyéb fajok vándorlását vizsgálva rámutatattak arra, hogy a kisemlősök mozgása nem az egyedi biotóptól, sokkal inkább a tágabb környezettől függ (LIRO & SZACKI 1987, SZACKI & LIRO 1991). A populáció, illetve közösségek eloszlásának mintázatában feltehető, hogy a heterogén tájak különböző foltjait, vagy azok részeit különböző populációk fogják benépesíteni (DOBROVOLSKI et al. 1993). így a tájak heterogenitásának foka mindig egyes fajokra vagy közösségekre vonatkozóan határozható meg. A fenti irodalmi hivatkozások és saját csapdázási tapasztalataink alapján a pirók erdeiegér populációbiológiai tulajdonságait négy fontos megállapításban tudjuk összegezni: tipikus generalista, változatos élőhelyeket kedvelő kisemlős (1), populációdinamikáját gyors őszi népességnövekedés, majd ezt követő hirtelen összeomlás jellemzi (2), kedveli a sűrű vegetációjú nyílt területeket, de expanzív fajként jelenik meg erdőkben, erdőfoltokban és a vízhez közeli területeken (3). Erősen kompetitív más Apodemus fajokkal és a vele gyakran koegzisztens pocokfélékkel szemben is (4). E tulajdonságok, valamint amiatt, hogy a pirók erdeiegérnél bizonyított hosszú távú mozgások leginkább lineáris élőhelyekhez kötődnek, munkánk azt a fontos problémát vizsgálta, hogy a monitorozott különböző mozaikos, illetve szegély-homogén területek gradiense mentén változik-e a pirók erdeiegér szétterjedési dinamikája, és ez mennyiben mutat különbséget az időjárási tényezők által meghatározott szárazabb és csapadékosabb időszakban. Tanulmányunk fő célkitűzése, hogy a pirók erdeiegér szétterjedési, illetve mozgási mintázatát több élőhelytípus (zárt erdő, degradált heterogén gyomvegetáció, lápterületek)
