Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)

HORVÁTH, GY, WÁGNER E. & TÓTH, D.: A pirók erdeiegér (Apodemus agrarius) mozgásmintázata különböző növényzeti borítású élőhelyeken

Natura Somogyiensis 17 327-340 Kaposvár, 2010 A pirók erdeiegér (Apodemus agrarius) mozgásmintázata különböző növényzeti borítású élőhelyeken HORVÁTH GYŐZŐ, WÁGNER EMESE & TÓTH DÁNIEL Pécsi Tudományegyetem, Állatökológia Tanszék H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6., Hungary, e-mail: hgypte@gamma.ttk.pte.hu HORVÁTH, GY, WÁGNER E. & TÓTH, D.: Movement pattern of the striped field mouse in habitats with different vegetation cover. Abstract: Movement dynamics of the striped field mouse were analysed on the basis of small mammal monitoring data gathered during a 10-year study period. The movement patterns were studied in relation to various forest and open mosaic habitats, in periods characterised with highly varying weather parameters. Our hypothesis i.e. the movement dynamics of the striped field mouse differ between habitats with different vegetation cover, was confirmed only for the drier, warm period when distances travelled by mouse individuals were highest in the mosaic grassland habitats. Data from the cooler and wetter period supported the alternative hypothesis i.e. there is no statistical difference between the habitats in their parameters of mouse dispersal movements. Keywords: Apodemus agrarius, capture-mark-recapture, different habitats, movement pattern Bevezetés A természetes szelekció által meghatározott szétterjedési képesség, amely különböző élőhely foltok és populációk között is működhet, egyik fontos komponense az egyes fajok életmenet stratégiájának (

MORRIS et al. 2004). A szétterjedésnek, illetve a mozgás képességnek alapvető szerepe van a populáció- és közösségi dinamikában és így a fajok fennmaradásában. A szétterjedési mintázatokkal foglalkozó irodalomban egyrészt elméleti tanulmányok értékelték a heterogén környezetben megjelenő evolúciósan stabil diszperziós stratégiákat (pl. TRAVIS et al. 1999, LEBRETON et al. 2000, METZ & GYLLENBERG 2000, FERRIE'RE & LE GALLIARD 2001, LETURQUE & ROUSSET 2002), másrészt fontos esettanulmányok születtek a szétterjedésnek a populációk időbeli dinamikájában és térbeli eloszlásában feltételezett szerepéről (pl. LIDICKER 1975, KREBS et al. 1976, GLIWICZ 1988b, 1989, 1990, 1992, MORRIS et al. 2004). A szétterjedés habitatszelekciós és metapopulációs megközelítésű vizsgálata a populációk időbeli dinamikáját feltáró kutatások mellett nagymértékben hozzájárult a populációk térbeli mintázatának, illetve térstruktúrájának elemzéséhez és így e kutatások eredményei felhasználhatók a természetvédelmi intézkedéseket igénylő fajok hosszú távú megőrzéséhez (MORRIS 2003). A fajok, illetve a fajokat reprezentáló populációk természetes környezete inhomogén, amit az emberi beavatkozások következményeként létrejött fragmentációs folyamatok még inkább előidéznek. Az élőhelyek egyre inkább fragmentálódnak, az így kialakuló