Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok V. - Natura Somogyiensis 17. (Kaposvár, 2010)
KÖRTÉSI, G. & MOLNÁR, T G.: Kétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia)
KÖRTÉSI G. & MOLNÁR T. G.: KÉTÉLTŰ FAUNA FELMÉRÉS 303 2. táblázat: A Zselicben előforduló fajok Faj Lelőhelyek Faj Marián (1998) Majer (2001) Kovács (2009) Saját (N=) Tarajos gőte - Triturus eristatus (Laurenti, 1768) 2 + Pettyes gőte - Triturus vulgaris (Linnaeus, 1758) 4 + + 2(13) Vöröshasú unka - Bombina bombina (Linnaeus, 1761) 11 + 3(5) Sárgahasú unka - Bombina variegata (Linnaeus, 1758) 7 + 4 8(156) Barna ásóbéka - Pelobates fuscus (Laurenti, 1768) 2 + Barna varangy - Bufo bufo Linnaeus, 1758 12 + 4 3(9) Zöld varangy - Bufo viridis (Laurenti, 1768) 2 + 1 Zöld levelibéka - Hyla arborea (Linnaeus, 1758) 10 + 9 4(5) Hosszúlábú mocsári béka - Rana arvalis wolterstorffi Fejérváry, 1919 12 + Erdei béka - Rana dalmatina Bonaparte, 1840 9 + 7 7(33) Kecskebéka faj csoport - Rana complex 10 + 1 6 (109) km 2-es térségben, a 3x24 órás felmérés eredményeként 7 kétéltű faj előfordulását sikerült kimutatnia. Véleménye szerint további fajok, köztük a Pelobates fuscus előfordulását is ki lehetett volna mutatni hosszabb vizsgálattal. Az általunk végzett felmérés során nem sikerült a Rana ridibunda, a Rana lessonae, valamint a Rana esculenta fajok vizuálisan történő elkülönítése, ezért a könnyebb összehasonlíthatóság miatt a korábbi felmérések (MARIÁN 1998, MAJER 2001a) e 3 faját a Rana complex faj csoportba soroltuk. A vizsgálat során 5 kétéltű faj, továbbá a Rana complex fajcsoport előfordulását vizuálisan, míg 1 faj jelenlétét csak hang alapján (Hyla arborea) sikerült igazolnunk. Farkos kétéltűek közül csak a Triturus vulgaris meglétét sikerült bizonyítanunk két felvételi pontról. A korábbi fajlistákhoz képest (MARIÁN 1998, MAJER 2001a), a Triturus eristatus, a Pelobates fuscus, a Bufo viridis, valamint a Rana arvalis wolterstorffi jelenlétét nem sikerült igazolnunk. A felmérés során összeállított (2. táblázat) fajlista leginkább a Gyűrűfű térségében fellelt fajokkal mutat hasonlóságot, azonban azzal összevetve a Bufo viridis jelenlétét nem, míg egy további faj (Bombina bombina) meglétét sikerült kimutatni, ami egyes területeken a Bombina variegata fajjal átfedésben jelenik meg. A vizsgálat első évében (2008) a csapadék mennyisége 500-600 mm között alakult, ebből a téli időszakban 70-110 mm, tavasszal 100-160 mm, a nyári időszakban 100-300 mm, míg az ősszel 100-150 mm közötti csapadékot regisztráltak. Ezzel szemben a 2009es év téli időszakában 150-250 mm, tavasszal 80-120 mm, míg nyáron 150-190 mm közötti csapadékot regisztráltak. A 2008-2009-es téli-tavaszi időszakok időjárását összehasonlítva megállapítható, hogy 2009-ben közel azonos középhőmérséklet mellett összességében nagyobb mennyiségű csapadék hullott a térségben, azonban az általunk bejárt területek egyes időszakos vizei (Lipótfa melletti mocsárrét, Szentiván-völgy) hónapokkal korábban kiszáradtak, mint a 2008-as évben (http://www.met.hu/eghajlat/ visszatekinto/elmult_ évszakok/). Bombina variegata egyedek testméreteinek összehasonlítása az egyes élőhelyek alapján Bombina variegata példányokat két különböző élőhely típuson sikerült fellelni, az elsődleges élőhelyüknek számító források vizében, valamint a másodlagos élőhelyüknek számító keréknyomok vizében. A 147 db unka vizsgált paraméterei közül egyedül a testhossz bizonyult szignifikánsan eltérőnek (P=0,038), a hátsó végtag hossza (P=0,324) valamint a teljes hossz (P=0,217) esetében nem kaptunk szignifikáns különbségeket. A
