Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
2. A VIDRA ELŐFORDULÁSÁNAK FELMÉRÉSE ÉS ÉLŐHELYÉNEK MINŐSÍTÉSE - 2.5. Eredmények
romlott a vidra előfordulási aránya; a csoportok közötti különbség jelentős volt (P][<0,01, ill. P m <0,001). Élőhely természetessége A terület természetességi fokának meghatározása több korábbi minősítési szemponttal részben átfed. Az IUCN minősítésében ez mintegy a vizes élőhely természetességének „összbenyomásaként'"' értelmezhető. Természetközelinek akkor tekintjük a területet, amikor széles sávban természetes vízparti növényzet bontja (nádas, gyékényes, sasos, bokorfüzes), vízszintje nem ingadozik jelentősen. A terület természetvédelmi oltalma inkább egy lehetőség egy kedvező élőhelyi állapot eléréséhez, vagy fenntartásához; ez a szempont (2. melléklet) járulékos adatként érdekes. „Félig természetes" kategóriánál meghatározó a természetközeli növényzet, de e mellett pl. szántóföldi növénytermesztés, faültetvény, állattartás (legeltetés) is előfordul. Vegyes természeti állapotú a terület, ha a vízparton közel fele-fele arányban váltakoznak a természetközeli, és az intenziven kezelt élőhelyek (pl. szántóföld, legelő). Településen végzett felmérés esetén az élőhelyet alapvetően mesterségesen létrehozott környezet veszi körül (pl. lakóépületek, üzemek, utak, kertek, parkok). A felmérésben a természetközeli területeken volt leggyakoribb a vidra előfordulása és állandó jelenléte (8/o. ábra). A felmért terület természetességi fokának romlásával fokozatosan csökkent a vidra előfordulása. Legrosszabb eredmény a településeken belül volt tapasztalható. Az eloszlások közötti különbség mindkét csoportosítás szerint lényegesen különbözött (P n <0,001, ill. P m <0,001). Összegzett zavarás Az emberi (zavaró) hatásokat összegzett módon is célszerű értékelnünk. Ennek oka, hogy egy-egy tényező önmagában is lehet jelentős hatású, vagy ellenkezőleg, több zavaró tényező együttes hatása is lehet kismértékű. Itt a zavaró hatásokat nagyságuk szerint az alábbiak szerint értékeljük: nincs, kismértékű, közepes és nagymértékű. A felmért 390 helyszín közül mindössze 16 esetben nem lehetett észlelhető emberi behatást tapasztalni (8/p. ábra). Ezek mindegyikén előfordult vidra, és jelenléte közel 100%-ban állandó volt. Azokon a helyszíneken, ahol a zavaró hatások kismértékűek voltak, szintén magas volt a vidra előfordulása. A zavarás növekedésével fokozatosan csökkent a vidra előfordulás, különösen az állandó jelenlét gyakorisága. Az eloszlások közötti különbség lényegesen különbözött (P }1 <0,001, ill. P in <0,001).
