Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
2. A VIDRA ELŐFORDULÁSÁNAK FELMÉRÉSE ÉS ÉLŐHELYÉNEK MINŐSÍTÉSE - 2.4. Saját felmérések
anyaga (kémiai jelölés) és látványa (optikai jelölés) a fajtársak számára fontos információt szolgáltat. A jelöléseknek szerepük van a szaporodásban is, ahogyan a játéknak is, mint közvetlen társas viselkedésnek, mert a párzási játék előzi meg. A vidra jelenlétére utal a jellegzetes halszagú, legtöbbször halmaradványokat tartalmazó hullatéka (ürüléke), anális váladéka (nyálka), lábnyoma, prédamaradványa, váltója, játszóhelye, kaparásnyoma, vagy fülabdája. A lábnyomoknak kb. a harmada teljes (REUTHER et al. 2000), a többi esetben hiányos, ezért (is) problémás a nyomok száma alapján vidrasűrüségre következtetni. Mancsain az 5-5 ujj közt úszóhártya feszül. Nagy talppámájának és kis ujjpárnáinak lenyomata más állatfajokéval nem téveszthető össze. Néha a farok vonala, behavazott lejtőn a csúszásnyomai jól láthatók. A prédamaradvány a felmérés szempontjából nem megbízható nyomjel, mert a hal elpusztulásának közvetlen, vagy közvetett oka gyakran ismeretlen. A hal pusztulását, vagy legyengülését okozhatja például a halevő madarak „szigonyozása", a horgászzsákmány szakszerűtlen tartása, vagy haltermelés technológiai hiba is. A vidra, ahol lehetősége van rá, hidak alatt, vagy azok közvetlen közelében, kiszálló helyein jelöli meg a területét. A vidra vízből való kiszálló (kimászási) helyeinek felderítése fontos információ a felméréshez. A vízparti kidőlt fatörzseken, a fák gyökerein, a parti kövezéseken szintén megtalálhatjuk a nyomjeleit. Az IUCN ajánlás (REUTHER et al. 2000) szerint csak a pozitív és negatív előfordulást kell megkülönböztetni. Az itt összegzett esettanulmányok (LANSZKI 2007, SZABÓ 2007, LANSZKI 2008a, 2008b) ennél árnyaltabban, az előfordulás állandó, vagy alkalmi jellegére is kiterjednek. Állandónak (vagy rendszeresnek) tekinthető a vidra jelenléte, ha legalább két különböző korú (friss, vagy 1-2 napos és régi) elsődleges nyomjel fordul elő az adott felmérő helyen. Frissnek minősítjük a még nedves, nyálkás hullatékot, 1-2 naposnak az ép, száraz (halszagú) hullatékot, és réginek a szétmállott száraz hullatékot. Hidak alatt a régi hullaték sem hullik szét, de szagtalan. A lakott (használt) vidravár, vagy a területbirtoklást jelző anális váladék önmagában is állandó előfordulást jelez. Alkalomszerű (vagy időszakos) a vidra jelenléte, ha vagy csak régi, vagy csak friss elsődleges nyomjelek találhatók a helyszínen. Negatív a vidra előfordulása, ha legalább 600 méteres partszakaszon végzett alapos keresés ellenére nem találunk vidrára utaló nyomjelet. Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy ott vidra nem él, mindössze a nyomjelek hiányát. A felmért helyszíneken kitöltött űrlapok adatait elektronikus adatbázisban rögzítettük. Az ív egyes szempontjainál (2. melléklet) adható lehetséges válaszokat a feldolgozhatóvá tétel érdekében kóddal láttuk el. Az esetleges kategória összevonásokat az eredmények értékelésénél jelezzük. A vizsgált változók előfordulási eseteken alapuló eloszlásait Chi 2-próbával kétféleképpen értékeltük: egyrészt a pozitív és a negatív besorolás alapján (két kategória) az IUCN ajánlásának (REUTHER et al. 2000) megfelelően. Ennek a próbának a szignifíkancia szintjét P (] jelzi. Másrészt, a Chi 2-próbát az állandó, időszakos, illetve negatív előfordulás, vagyis három kategóriába történő besorolás alapján is elvégeztük, eredményének szignifíkancia szintjét P ni jelzi. NS jelentése: nem szignifikáns (P>0,05). Az adatok értékelése SPSS 10.0 (1999) statisztikai programmal történt. Az egyes felmérési szempontonkénti százalékos eredmények, valamint a statisztikai próbák eredményei a 3. mellékletben találhatók.
