Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
2. A VIDRA ELŐFORDULÁSÁNAK FELMÉRÉSE ÉS ÉLŐHELYÉNEK MINŐSÍTÉSE - 2.5. Eredmények
2.5 Eredmények A vizsgált 390 helyszín közül 344 esetében (88,2%) pozitív volt a vidra előfordulása, ebből 244 esetben állandó (vagy rendszeres), 100 esetben időszakos (vagy alkalomszerű). Mindössze 46 helyszínen (11,8%) nem került elő vidra nyomjel (negatív előfordulás). A vizsgált helyszínek közül 34 esetben (az esetek 8,7%>-ában) volt megtalálható a vidra jelölő hullatéka és 24 esetben (6,2%) lakott vidravár és/vagy fészekhely. Az egyes helyszíneken kapott eredményeket a 7. ábra szemlélteti. a) Előhelyi jellemzők Élőhely típusa Az élőhelytípus besorolása: patak, csatorna, öntözőcsatorna, vízelvezető árok, folyó, tó, halastó, halteleltető, horgásztó, víztározó, láp, mocsár, holtág, egyéb (pl. tengerpart, folyótorkolat stb. lehet). Az ISOS felmérésben a tavakat 10 hektárnál nagyobb és ennél kisebb csoportba osztják a tó természetességétől függetlenül. A felmért területek élőhely típusai szerinti statisztikai értékelésben a horgásztavakat (n=21), a szintén horgászhasznosítású víztározókkal (n=8), kavicsbánya tavakkal és kubikgödrökkel (n=8) összevontuk. Akis számban felmért lápokat és mocsarakat szintén egy csoportba (n=7) soroltuk. Leggyakrabban a patakokon (24%) volt eredménytelen a vidra nyomjelek keresése, míg a halastavak, a holtágak (hasonlóképp a horgásztavak és a víztározók) mindegyikén előfordult vidra (8/a. ábra). Az élőhely típusok között a vidra előfordulások eloszlásbeli különbsége jelentős volt (P n <0,001, ill. P m <0,001), vagyis az élőhely típusa lényeges hatással van a vidra előfordulására. • állandó H időszakos • negatív Patak Láp Csator- Folyó Tó, Holtág Halastó Kopár Gyér Folt- Dús na tározó szerű (125) (7) (75) (80) (37) (31) (35) (40) (110) (116) (124) 8/a. ábra: Az élőhely típusa 8/b. ábra: A vízparti növényzet borítása Vízparti növényzet borítása A vízparti növényzet borításának (KEMENES és DEMETER 1994, 1995) minősítésekor a víz szélétől számított 2-3 méteren belüli növényzeti állapotot vesszük figyelembe. Kopárnak minősül a kibetonozott partvonal, vagy az öntözőcsatornák, egyéb vízfolyások kaszált, fás szárú növényzettől teljesen mentes töltése. Gyér növényzettel borítottnak minősül a vízpart, ha alacsony gyomok fedik, magasabbra növő növényzettel csak ritkásan benőtt, a vidra számára nincs megfelelő búvóhely. Növényzettel foltszerűen borított a vízpart, ha foltszerűen váltakozva biztosít növényzettel sűrűn benőtt és rit-
