Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

2. A VIDRA ELŐFORDULÁSÁNAK FELMÉRÉSE ÉS ÉLŐHELYÉNEK MINŐSÍTÉSE - 2.4. Saját felmérések

7. ábra: A vizsgált területek elhelyezkedése és a vidra előfordulása (10x10 km-es UTM hálóban) Módszerek A felmérés összesen 390 helyszínen zajlott a vizes területek parti zónájában haladva, illetve ahol lehetett, hidak környezetében. A felmért helyszínek a Dráva (n=143) és a Duna alsó szakasza (n=62), a Koppány és Kis-Koppány (n=54), valamint a Kapós folyó (n=l 10) mentén és a folyók vízgyűjtőjén, és kis részben a Balaton déli vízgyűjtő területén (n=21) találhatók (7. ábra). A felmérés 2006-2008-ban, november és április vége közötti időszakokban zajlott. A Koppányok mentén 50 helyszínt Szabó (2007) mért fel, a többit a szerző (LANSZKI 2007, 2008a, 2008b). A mintavételi helyek EOV koordinátáinak rögzítése GPS vevővel (Garmin Geko 201 és E-trex Legend CX) történt. A vidra fajszintű állományfelmérése és élőhelyeinek értékelése alapvetően az Információs Rendszer Vidra Felmérésekhez c. tanulmány (REUTHER et al. 2000) szerint folyt. Ez kiegészült a KEMENES és DEMETER (1994, 1995) felmérésében szereplő egyes szempontokkal (pl. vízpart meredeksége, parti zóna növényzet borítása), továbbá az előfordulás állandóságára (állandó, időszakos és negatív előfordulás) vonatkozó szempontokkal, valamint hazai vidramonitorozási tapasztalatokkal (LANSZKI 2004, 2005, 2007). Végül a vidra tervezett akciótervben (LANSZKI és HELTAI 2005) összegzett (és javított) felmérő ívet alkalmaztuk és az értékelést is eszerint végeztük (2. melléklet). A vidra Közép-Európában általában éjszakai életmódot élő, rejtőzködő állat (legalábbis ahol üldözik), ezért ritkán figyelhető meg közvetlenül a természetben. Társas viselkedése, kommunikációja szagjelöléseken és hangjelzéseken alapul. A territórium fenntartásában, közvetett módon, az ürülék tölti be a legfontosabb szerepet, amelynek szag-