Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
5. A VIDRA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI - 5.4. Eredmények
0.79a I 1,00 S 0,75 -o •| 0,50 I °' 25 1 0,00 u -0,25 S í. -0,50 u 2 -0,75 -1,00 J <50 50-100 100- 500- 1000< partmenti hínárral nyíltvízi vízfenéki 500 1000 P&P,V benőtt N&N,F F&F,P& F,V V&V,N (a) Halak tömegkategóriája (g) ( b) i [a i a k jellemző előfordulási régiója 203. ábra: A vidra halpreferenciája halastavakon a halak tömegétől és víztérben való jellemző előfordulásától függően (adatok: LANSZKI et al. 2001) Megjegyzés: a halak jellemző víztérben való előfordulásának rövidítései: P - partmenti régió, V - vízinövényekkel (hínártársulásokkal) benőtt régió, N - nyíltvízi régió és F - vízfenék közeli régió; az eltérő kisbetűk (a-b-c) mindkét szempont szerint, külön csoportok közötti szignifikáns (P<0,01) különbséget jeleznek. ben preferálta a part közelében és jelentősen preferálta a vízinövényekkel benőtt régióban élő halakat. Következtetésként megállapítható, hogy a haltáplálék-készlet és a vidra haltáplálékának méret (tömeg) szerinti eloszlása nagymértékben hasonló. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy a vidra a rendelkezésre álló halkészletből az egyes méretkategóriák előfordulási gyakorisága szerint választ haltáplálékot. Tehát nem a faj, hanem a tömeg a meghatározóbb. Ha viszont a haltáplálék-készletben mindössze egy, vagy két tömegkategóriába esik a halak döntő többsége (21-23. melléklet), akkor a vidra akár a számára nem kedvező (valószínűleg kisebb nettó nyereséggel zsákmányolható) mérettartományba eső halakból is többet fogyaszthat. A többféle korosztállyal jelen levő halfajoknál, így pl. a hazai halastavi termelésben legjelentősebb ponty esetében a fajra általánosan vonatkozó Ivlev-féle preferencia index (Ej) 0 körüli értéke nem ad kellő információt a tényleges preferencia mértékéről. Hasonló megállapítás érvényes az amurra, csukára és ezüstkárászra is. Ezért a vizsgálatokat nemcsak fajonként, hanem korosztályonként (ill. tömegkategóriánként) is elvégezve, lényeges eltérések tapasztalhatók, aminek gazdasági jelentősége van. A halastavon élő vidra számára legkedvezőbb és valószínűleg a leggazdaságosabban zsákmányul ejthető az 500-1000-os g mérettartomány, melyre határozott pozitív preferencia tapasztalható. Az 500 g-nál kisebb méretű halak esetében vagy nincs (100 és 500 g között, valamint 50 g alatt), vagy kismértékű preferencia (50-100 g) tapasztalható. Például az általában gyakori, kis testméretü razbórát és naphalat az előfordulásuk gyakoriságával közel megegyező mértékben fogyasztotta a vidra. A preferencia indexek értelmezésénél célszerű figyelembe venni többek között a halak ívásának időszakát, a fajösszetételt, az állománysűrüséget, az egészségi állapotot, a préda fajok mimikrijét, a preferált előfordulását a víztérben. A fajösszetétel ismeretének gyakorlati fontosságát a süllőpreferencia esete példázza. Ez az egyik legértékesebb hal, mely eutróf halastavon előállítható. A vidra a kisméretű (átlagosan 150 g-os) süllőt általában nem kereste vadászútja során, azonban a Fonói tavon, a 6. évben mégis jelentős volt a süllőpreferencia. Ebben közrejátszott, hogy a haltáplálék-készletben a halak döntő többsége a vidra által itt kevéssé preferált 500 g alatti tartományba tartozott. Ezért a
