Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
5. A VIDRA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI - 5.4. Eredmények
gálata alapján lényegesen különbözött a két évben (% 2 5 =313,51, P<0,001 ). A haltáplálék fogyasztás nem szokványos módon az első (átlagos időjárású) évben alacsonyabb volt, mint az aszályos évben (páros t-próba, t=3,36, P<0,05, 21. táblázat). Az elsődlegesen fontos hal mellett (198. ábra) a területen számottevő volt a békák és a kisemlősök fogyasztása 16. melléklet). A vidrák területfüggö táplálék-összetétele A három lápon élő vidrák táplálék-összetétele lényegesen különbözött (X 2 IQ = 83,96, P<0,001). A területfüggő különbség a másodlagos táplálékok (kétéltűek, madarak) fogyasztásának különbözőségeiből adódott (ANOVA, F=6,71, P<0,01) és nem közvetlenül a halfogyasztásbeli eltérésből (F=2,84, P= 0,082). A Darányi Nagyberekben élő vidrák lényegesen nagyobb arányban fogyasztottak madarakat (F=8,20, P<0,05), a Fehérvízi lápon élő vidrák nagyobb arányban fogyasztottak emlősöket (F=9,20, P< 0,05) és gerincteleneket (F=3,67, P<0,01), mint a másik két területen élő vidrák. Nem találtunk területtől függő különbségeket a kétéltű- és hüllőfogyasztásban (F=2,59, P=0,100). A vidrák által fogyasztott halak jellemzően apró méretűek, 100 grammnál kisebb tömegűek voltak (átlagosan, 99,9% a Baláta-tavon, 94,6%> a Darányi Nagyberekben és 96,6% a Fehérvízi lápon), 500 grammnál nagyobb halak maradványai nem is fordultak elő a hullatékokban. Az egyes területek között a halak tömegkategóriái szerinti eloszlás nem különbözött lényegesen (x 2 2 = 4,02, P=0,134). Táplálkozási niche-szélesség és relatív hullatéksűrűség A jellemzően haldominanciájú táplálék miatt a vidrák táplálkozási niche-szélessége szűk volt (21. táblázat). Az évek közötti különbség statisztikailag nem volt jelentős (páros t-próba, t=3,30, 2,77 és 2,71, P=0,081, 0,069 és 0,073, a három terület sorrendjében), bár a különbségek biológiai megközelítésből figyelemre méltóak. Legszélesebb táplálkozási niche a Fehérvízen élő vidrákat jellemezte (ANOVA, Baláta-tó: 1,07±0,03, Nagyberek: 1,27±0,11 és Fehérvíz: 1,73±0,16, F=8,13, P<0,01). 0 i w ^ NYŐ T TANY ŐT TA NYŐ T TANY ŐT TA NYŐ T TANY ŐT TA 2002 2003 2004 2002 2003 2004 2002 2003 2004 125 Baláta-tó Darányi Nagyberek Fehérvíz 199. ábra: A vidra évszakos relatív hullatéksűrűségének alakulása somogyi lápokon (adatok: LANSZKI és SZÉLES 2006) Megjegyzés: D index: egy kilométer gyűjtőútra jutó vidrahullaték minták száma.
