Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
2. A VIDRA ELŐFORDULÁSÁNAK FELMÉRÉSE ÉS ÉLŐHELYÉNEK MINŐSÍTÉSE - 2.3. Vidrafelmérési módszerek
pesült területek jól megkülönböztethetőek azoktól, ahol a populáció sűrűség alacsonyabb. A vizsgálati helyszínek (pontok) kiválasztásánál arra kell törekedni, hogy azok mindig olyan helyek legyenek, ahol a legnagyobb valószínűséggel és legkönnyebben fedezhetőek fel a vidra életnyomai. Az angliai és a walesi három különböző időszakban végzett felmérés eredményét szemlélteti az 5. és 6. ábra. Ezeket a tőlünk földrajzilag távolabb álló felméréseket azért mutatjuk be, mert megfontolásra érdemes lehet a jövőbeni hazai felmérés számára a tapasztalatok szemléltetésmódja és a munka rendszeressége. Az angliai vidrafelmérésben (STRACHAN és JEFFERIES 1996) szisztematikusan (sakktáblaszerűen) választották ki a felmérendő területeket 50x50 km-es négyzetek formájában (5. ábra). Az ábrán százalékos adatok láthatóak, melyeket a 32 db 50x50 km-es léptékű négyzeteken belüli pozitív helyszínek száma alapján számoltak ki. Míg az 19771979 között és 1984-86 között, a felmért helyszínek alig 6%-án, illetve 9%-án találtak vidra jelenlétére utaló nyomokat, addig az 1991-94-es felmérésre a pozitív helyszínek aránya 22%-ra emelkedet (STRACHAN és JEFFERIES 1996). Az ábrán nem szerepel, de a 2000-2002 között végzett felmérés eredménye szerint a vizsgált 3327 helyszín 34%-a volt pozitív (STRACHAN és CRAWFORD 2003). A walesi felmérésben (ANDREWS et al. 1993) a területet 10x10 km-es négyzetháló fedi (6. ábrán). Ezen a pozitív helyek százalékát skála jelzi. Az egyes felmérések eredménye közötti különbség szemléletes. Az első felmérési időszak vizsgált helyszínek 20 %-a volt pozitív, a második felméréskor 38%, míg az 1991-es felméréskor a felmért helyszínek több mint felét pozitívnak találták. Fontos leszögezni, hogy a minimum standard módszerrel kapott eredmény nem fejezi ki a felmért területen belül a vidraállomány pontos eloszlását, és nem jelzi a vidra létszámát, vagy sűrűségét sem. A felmérés mindössze a vidra hullaték (vagy más elsődleges nyomjel, pl. lábnyom) előfordulásán és eloszlásán alapul (pl. KRUUK et al. 1986, STRACHAN és JEFFERIES 1996, KRUUK és CONROY 1987). Bár napjainkban - amint korábban is - számos kérdés és kritikai észrevétel merült fel a módszert illetően, mégis fontos érv (GREEN és GREEN 1980) az alkalmazása mellett, hogy elfogadható megoldást kell találni a megkívánt pontosság és a gyakorlati kivitelezhetőség között, mégpedig a vidra érdekében. Ugyanakkor a felmérés elvégzésének szükségessége nem járhat együtt ötletszerűséggel, felületességgel. Ez például abból adódhat, hogy nem standardizáljuk a felmérés helyszíneit (azok számát), a felmérés időszakát, módszerét (pl. gyakoriságát), vagy nagyban eltérő a felmérők felkészültsége és érdekeltsége. Továbbá, még egy egyszerű felmérő munka eredményének értékelése is igényel matematikai statisztikai értékelést. 1977 - 1979 1984 - 1986 1991 - 1994 A S A -, > 1 ; 1 Tg o • % .a. f u . -, ™\ , r s !•:• • ir f*. 111 am .s * E • Q ' • i 'x _ .... 5. ábra: Három angliai vidrafelmérés eredménye a pozitív helyek százalékos aránya alapján, 50x50 km-es rácsosztásban (STRACHAN és JEFFERIES 1996)
