Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

2. A VIDRA ELŐFORDULÁSÁNAK FELMÉRÉSE ÉS ÉLŐHELYÉNEK MINŐSÍTÉSE - 2.3. Vidrafelmérési módszerek

1977-1978 1984-1985 1991 6. ábra: Három walesi vidrafelmérés eredménye a pozitív helyek százalékos aránya alapján, 10x10 km-es rácsosztásban (ANDREWS et al. 1993) Azokon a Natura 2000 területeken, ahol a vidra jelölő faj (pSCI, vagy SAC, Special Areas of Conservation), vagyis a vidra megőrzésére és monitorozására jelöltek ki, angliai tapasztalatok alapján CHANIN (2003) az alábbi protokollt javasolja. Ezekben az esetekben a nagyobb folyók vízgyűjtő területei monitorozandók. Vízgyűjtőnként kb. 60 helyszínt (pontot) célszerű felmérni. Az elsődleges felmérő pontok a hidak és kb. 50 m-es körzetük. A felméréseknél a vidra hullaték és lábnyom a mérvadó jel. Ahol problémás a vidra jelenlétének a megállapítása, ott mesterséges ürítő hely kialakítható, (pl. hidak alatt kő, tégla kihelyezéssel). Javasolt előzetes felmérést végezni, ennek során kell kiválasztani a vidra monitorozására alkalmas területeket. Célszerű 1: 50 000-es léptékű térképeken a hidakat bejelölni. UTM rács kódok is szükségesek. A felméréssel töltött idő optimalizálása érdekében le kell csökkenteni a terület megközelítésére, a gyalogláshoz szükséges időt. Az előzetes bejárás során ki kell választani a megfelelő és a nem bejárható pontokat. Vízgyűjtő területenként, hatvannál több lehetséges pont esetén mintázás szükséges (vagyis nem kell 60-nál több felmérő pont). A vízgyűjtőnkénti hasonló mintaszám, a nem-paraméteres statisztika miatt is fontos. A felmérés eszközszükséglete: pontonként felmérő adatlap, térkép, hosszú szárú csizma, mérőeszköz (bot, szalag), egészségügyi csomag, fényképezőgép, GPS, lámpa, esetleg messzelátó. A keresés elsősorban a lehetséges vidraürítő helyek feltérképezésével történik. Előzetesen célszerű felderíteni például, hogy a keresés milyen nehézségekkel járhat, kell-e engedélyeket beszerezni, szükséges-e mesterséges vidraürítő helyet kihelyezni, veszélyes-e a terület megközelítése, a parkolás biztonságos-e. További dokumentáció, így a fényképfelvétel készítése is fontos lehet, mert például nagy számú felmért pont esetén a memorizálás problémás. A felmérést úgy célszerű időzíteni, hogy arra az időszakra essen, amikor a vízszint kevésbé változik. CHANIN (2003) szerint ez Nagy-Britanniában a május és a szeptember közötti időszak (nálunk ősz végétől tavasz közepéig). Az esős időszak kevésbé alkalmas, ideális a legalább 5 nap száraz időszak utáni felmérés. A felmérés gyakoriságára CHANIN (2003) azt javasolja, hogy az első öt évben (alapállapot felvétel időszakában) évente, majd a monitorozás három évente történjen. A terepi munka során minden egyes helyszínen/ponton szükséges megadni: a helyszín kódját, a vidra jelenlétének megállapítását (előfordul/nem fordul elő), a vidra hullatékok számát az alábbi három kategória szerint: