Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
5. A VIDRA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI - 5.3. Alkalmazott módszerek
f) Meteorológiai adatok A vizsgált terület éghajlata mérsékelt övi és kontinentális. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szemléltetik a vizsgálatok időszakának rendelkezésre álló havi átlaghőmérsékletét (136. ábra) és havi csapdékösszegét (137. ábra). Számos táplálkozásvizsgálatunk a 2002-2004-es időszakban zajlott. A 2002/2003-as év tele szokatlanul kemény (hideg, hosszú hóborítással), a továbbiakban pedig aszályos volt. A vidrák táplálkozási szokásaira az időjárásban tapasztalható szélsőségek eredményeképp bekövetkező élőhelyi változások hatással lehetnek. Vagyis nemcsak szezonális, hanem évek közötti lényeges különbségek is előfordulhatnak. Ezért ennek a két kiemelt évnek néhány időjárási adatát statisztikailag is összehasonlítottuk. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Kaposvár térségére vonatkozó mérési adatai alapján 2002/2003ban és 2003/2004-ben az átlagos (±SE) téli hőmérséklet -2,3±1,3 °C, illetve 0,4±1,0 °C volt a két vizsgált év sorrendjében (kétmintás t-próba, t=l,65, P=0,173). A havas napok száma 79 és 32 nap, a hóréteg átlagos vastagsága 94 és 39 mm volt a két vizsgált év sorrendjében. A nyári hőmérséklet 20,8±0,4°C, illetve 23,1±0,6 °C volt (kétmintás t-próba, t=3,04, P<0,05). Az éves csapadékösszeg az évek sorrendjében 614 és 482 mm volt (kétmintás t-próba, t=0,51, P=0,617). A megelőző tíz év nyári átlaghőmérséklete 20,6±0,3°C, téli hőmérséklete 1,5±0,4 °C, évi csapadékösszege 663±38,4 mm volt. Ezen abiotikus tényezők, de különösen a csapadékösszegek alapján a 2002/2003-as évet átlagos (vagy normál) évnek, a másodikat (2003/2004) szélsőséges (vagy száraz) évnek tekinthetjük. g) Statisztikai értékelés Táplálkozási nie h e-szélesség A táplálkozási niche-szélességet (B index) Levins képlettel számítottuk (KREBS 1989): B=l/Spj 2 , ahol B=a táplálkozási niche-szélesség (értéke 1-től n-ig terjed), n a táplálék taxon csoportok száma, Pj=az adott táplálék taxon relatív gyakorisága (illetve százalékos biomassza aránya). Fő taxon csoportok lehetnek az alábbiak: emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek, halak, gerinctelenek. Az ettől eltérő csoportosítást az egyes vizsgálatoknál részletezzük. A táplálkozási niche-szélesség számítás bemenő adata százalékos relatív gyakoriság és biomassza számítás szerinti összetétel adat lehet. Egyes vizsgálatokban ezután a B index értékeket standardizáltuk (KREBS 1989). Erre a Hurlbert által módosított LEVINS (1968) standardizált niche-szélesség képletet alkalmaztuk: B A =(B-1 )/(n-l), ahol B A =Levins-féle standardizált táplálkozási niche-szélesség (értéke 0-tól l-ig terjed), B=Levins képlettel számított táplálkozási niche-szélesség, n= lehetséges táplálék-kategóriák száma. Halpreferencia számítás A halak faja, tömegkategóriája, előfordulási régiója és élőhelyi kötődésének jellemzői szerinti preferenciaszámításoknál az Ivlev-féle indexet (KREBS 1989) alkalmaztuk: Ej-(rj-nj)/(ri+ni), ahol Ej = Ivlev-féle preferencia-index (értéke -1-től H-1 -ig terjed), rj = adott taxon százalékos gyakorisága a táplálékban, nj = adott taxon százalékos gyakorisága a környezetben. A preferenciaszámítás bemenő adata százalékos relatív gyakoriság és biomassza számítás szerinti összetétel adat lehet. A drávai területen a halpreferencia számításokhoz a nyári és őszi, valamint a téli és tavaszi halfelmérési és haltáplálék adatokat évenként összevontuk. A negatív preferencia index mellőzést jelent, vagyis a vidra az adott halfajt kisebb arányban fogyasztja, mint amilyen arányban az a halkészletben előfordul. A pozitív preferencia index azt jelzi, hogy a vidra az adott halfajt nagyobb
