Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)
5. A VIDRA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI - 5.3. Alkalmazott módszerek
•a | TTaN Ö TTaN ŐTTaN Ő TTaN Ő TTaN ő TTaN Ő TTaN Ő TTaN Ő TTaN Ö TTaN Ő TTaN Ő TTaN Ő TTa X 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 136. ábra: A havi átlaghőmérséklet alakulása Megjegyzés: az összevont évszakok: N - nyár, Ö - ősz, T - tél, Ta - tavasz mindegyike három hónapot szemléltet E Ë 250 : 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 137. ábra: A havi csapadékösszeg alakulása Megjegyzés: az összevont évszakok: N - nyár, Ö - ösz, T - tél, Ta - tavasz mindegyike három hónapot szemléltet arányban fogyasztja, mint annak részaránya a halkészletben, vagyis előnyben részesíti, preferálja. Statisztikai próbák Fő táplálék taxononként külön-külön vizsgáltuk a százalékos relatív előfordulási gyakoriságon, valamint a biomassza számításon alapuló táplálék-összetételek közötti összefüggést. Ennek érdekében, a fő táplálék taxonok előfordulási esetei, valamint a biomaszsza számítási adatok (táplálékmaradvány súly x faktor adatok) között a nem paraméteres Spearman korrelációt alkalmaztuk. Spearman korreláció számítást végeztünk a gyomorban található táplálék elem számok és az egyes táplálékelemek összesített súlya közötti összefüggés vizsgálatakor is. Szintén Spearman rangkorrelációt alkalmaztunk a haltáplálék-készlet és a vidra haltáplálékának tömegkategóriák szerinti összefüggésének vizsgálatára (a Fonói és a Boronkai területen). Emellett az előfordulási és a biomassza számítási adatok közötti összefüggést is vizsgáltuk. A halastavakon (Fonói és Boronkai terület) arcus-sinus transzformációt követően, Pearson korrelációszámítással vizsgáltuk a haltáplálék-készlet és vidra haltáplálékának faj szerinti előfordulási gyakorisága közötti összefüggés szorosságát. Hasonlóképp Pearson korrelációval számítottuk a fő táplálék taxonok (havonkénti B%) és a halkészlet (kg/ha) közötti összefüggést a mocsári teknős zsákmányolás (predáció) kapcsán. Az élve fogott teknősök morfológiai paraméterei (hát- és haspáncél méretek), valamint élőtömeg adatai közötti összefüggést szintén Pearson korrelációval vizsgáltuk. Páros t-próbával teszteltük a két éves vizsgálatokban, az első és a második év táplálékösszetételében és táplálkozási niche-szélességében tapasztalható különbségeket (az évhatást). Hasonlóképp páros t-próbát alkalmaztunk az Ivlev-féle preferencia indexek