Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

5. A VIDRA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI - 5.3. Alkalmazott módszerek

b) Ezüstkárász garatfoga c) Tükörponty pikkelyei d) Ezüstkárász pikkelyei 133. ábra: A ponty és az ezüstkárász garatfoga (BF.RINKEY 1966) és pikkelyei Megjegyzés: A garatfogak felülnézetben és oldalnézetben láthatók. Az egymás alatti pikkely sorokban a hát, az oldalvonal és a has tájékáról vett pikkelyek láthatók. Gyomortartalom vizsgálat A gyomrok a post mortem vizsgálatban szereplő vidrákból származtak. A lefagyasztott mintákat kb. fél-háromnegyed óra alatt, teremhőmérsékleten olvasztottuk fel. A gyomor falát eltávolítottuk. A gyomortartalom ilyen módon nem folyik szét, könnyen, teljes mértékben eltávolítható. Teljes tartalmát és az egyes táplálékelemek tömegét elektromos mérlegen 0,01 g pontossággal lemértük, a mérési és határozási adatokat jegyzőkönyvben rögzítettük. A táplálékelemeket minimális egyedszámmal és relatív előfordulási gyakorisággal, továbbá a táplálékelemek mért súlya szerinti aránnyal adtuk meg. A gyomorban az esetek többségében jól elkülöníthetők az egyedek, tehát a minimális egyedszám egyben a valóságos egyedszámot jelenti. A táplálékelemek faj szintű határozásához a korábbiakban részletesen ismertetett határozó kulcsokat használtuk. c) Táplálék-összetétel számítás A hullaték vizsgálatban a táplálék-összetétel kifejezése kétféleképp történt. 1) A hullatékokban előforduló táplálék fajok (illetve taxonok) előfordulási esetei alapján százalékos relatív előfordulási gyakoriságot számítottunk (E% rövidítés az eredmény táblázatokban). A százalékos relatív előfordulási gyakoriság számításmódja a következő volt: 100 x adott táplálék taxon példányainak száma / az összes táplálék taxon példányainak száma. 2) A nedves technikával előkészített, majd megszárított hullatékmintákból százalékos biomassza összetételt számítottunk (B% rövidítés az eredmény táblázatokban). Ehhez, a a) Ponty garatfoga