Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Vadon élő vidrák Magyarországon - Natura Somogyiensis 14. (Kaposvár, 2009)

5. A VIDRA TÁPLÁLKOZÁSI SZOKÁSAI - 5.2. Problémafelvetés, célkitűzések

ben a víztest medrét választja, de alkalmanként szárazföldön is áttelel. Több közleményben is beszámoltak emlősök, rendszerint kutyafélék, így vörösróka (Vulpes vulpes) és aranysakál (Canis aureus) különböző teknős fajokra irányuló predációjáról (tengeri teknős Chelonia mydas fészek: BROWN és MACDONALD 1995, álcserepes teknős Caretta caretta fészek: MACDONALD et al. 1994, YERLI et al. 1997). További, terresztris ragadozók, így a borz (Mêles mêles), a nyest (Martes foina), a nyuszt (Martes martes) és a mosómedve (Procyon lotor) esetenként fogyaszt mocsári teknőst - rendszerint tojást (összefoglalta: FRITZ 2004). Az eurázsiai vidra kifejlett mocsári teknősre irányuló predációjáról mindössze egy ukrajnai esetleírásban számoltak be (KOTENKO 2000), azonban hiányosan ismert ennek a rendhagyó zsákmányszerző viselkedésnek az ökológiai háttere. Esettanulmányunk (LANSZKI et al. 2006) során lehetőség volt a teknős maradványok összegyűjtésére, és a vidrák által elfogyasztott teknős biomassza meghatározására. Továbbá, másfél éves időtartamban (a rendhagyó teknős-zsákmányolást megelőző időszakban is) nyomon követhettük a vidra táplálék-összetételének alakulását. Célkitűzésünk volt a vidra mocsári teknős zsákmányul ejtésének vizsgálata, vagyis e rendhagyó zsákmányszerző viselkedés-ökológiai hátterének megismerése. Ennek érdekében: 1) vizsgáltuk a vidra havonkénti táplálék-összetétel mintázatát, 2) a kritikus időszakokat magába foglaló másfél éves időtartamban vizsgáltuk a haltáplálékhiány (ERLINGE 1967, 1972) vidra zsákmányszerző viselkedésére gyakorolt hatását, 3) vizsgáltuk annak a lehetőségét, vajon a halspecialista vidra különböző zsákmányszerző technikát (ERLINGE 1968, MASON és MACDONALD 1986, ESTES 1989, KRUUK és MOORHOUSE 1990, KRUUK et al. 1990, KRUUK 1995) alkalmaz-e a rendelkezésre álló halkészlet menynyiségétől függően a mocsári teknős elejtésére, továbbá 4) a megtanult új vadászati technikát kedvezőbb körülmények között is alkalmazza-e, és 5) elemeztük a teknős-, illetve a hal- és kétéltű dominanciájú étrend táplálóanyag összetételét és energetikai értékét. Mocsári teknős testrészek táplálóanyag tartalmára vonatkozó adatokat nem találtunk, ennek meghatározása adalékul szolgálhat a vidra teknősválasztás okainak megismeréséhez. Halteleitetők Közép-Európában halgazdálkodási szempontból a halteleltető tavak helyzete különleges. Ezekben a kis alapterületű „medencékben" történik a tavakról lehalászott hal tárolása egészen az értékesítésig, illetve a kora tavaszi hal kihelyezésekig. Koncentrált halkészletük vonzó a lecsapolt tavakon halhoz nem jutó vidrák számára. Ezzel okozzák a vidrák a legérzékenyebb károkat (KRANZ 2000), ezért a természetvédelem és a haltermelés közötti legtöbb konfliktus is itt tapasztalható. Ugyanakkor kimondottan halteleltető tavakon korábban nem végeztek vidra halpreferencia vizsgálatokat. Két halteleltetést is végző nagy halgazdaság, az Alba Agrár Rt. és a Dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaság biztosított lehetőséget a vizsgálatainkhoz. Tekintve, hogy ezekben a gazdaságokban több halfaj több korosztályát is teleltették, lehetőség volt preferencia vizsgálat elvégzésére. A mintagyűjtést és mintafeldolgozást Seresné Pallos Zsuzsa diplomadolgozatos diákom végezte. A vizsgálataink célkitűzése volt a vidra táplálék- különösen haltáplálék-összetételének, továbbá halpreferenciájának vizsgálata a két tógazdaság halteleltető tavain. Mindegyik területen célunk volt a vidra táplálékának részletes faunisztikai elemzése, a vidra jelzőszerepének vizsgálata, a védett és ritka hal- és más állatfajok jelenlétének kimutatása.