Ábrahám Levente (szerk.): Biodiverzitás Napok. Gyűrűfű 2006-2008 - Natura Somogyiensis 13. (Kaposvár, 2009)

Kovács Péter-Szinetár Csaba-Eichardt János: A Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű 2006-2008) arachnológiai eredményei (Araneae)

ló célokat tűzött ki maga elé. A több mint 20 kutató részvételével mintegy 30 növény- és állatcsoport specialistái a három év kitűzött napjain mérték fel a kijelölt 1 km

2 nagyságú területet. A három év során, eltérő időszakokban két-két nap állt a kutatók rendelkezésére. A terület kiválasztásakor a fő szempont a természetesség és a mozaikosság volt. így eset a választás a Zselic egy festői szépségű területére, Gyűrűfűre. Az írásos emlékek szerint a falu már az 1330-as években lakott település volt. A XX. század hatvanas éveiben rohamosan elnéptelenedett, az utolsó család 1970-ben hagyta el a falut. A közelmúltban megkezdődött a település ismételt benépesülése, jelenleg nyolc család lakik a faluban. A lakosság több tekintetben megvalósítja a természettel való harmonikus együttélést, egy részük főként ökogazdálkodást folytat. A konkrét vizsgálati terület, valamint a Dél-Zselic egyaránt teljesen feltáratlan pókfaunisztikai szempontból, nem rendelkezünk korábbi gyűjteményi, illetve irodalmi adattal sem. Jelen közlemény a három év, együttesen hat gyűjtőnapja alatt összegyűjtött eredményeket mutatja be. Vizsgálati terület és módszer A vizsgálati terület természeti viszonyai Gyűrűfű település természetföldrajzi szempontból, a Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék nagytájába, azon belül a Zselic középtájba, illetve a Dél-Zselic kistájba sorolható (MAROSI, SOMOGYI 1999). Növényföldrajzi szempontból a Dél-Dunántúl flóravidékének (Praeillyricum), Belső-Somogy flórajárásának (Somogyicum) a tagja. Éghajlatát tekintve a kistáj a mérsékelten meleg-mérsékelten nedves övezetbe tartozik. Jellemző rá az enyhe tél és a csapadékos nyár. Egész Zselic területén érződik a szubmediterrán klímahatás. Ugyanakkor a térség változatos mikrodomborzatának (völgyek, dombok futásirányának és égtáji kitettségének) köszönhetően a lokális, azonális hatások nagyban befolyásolják az élővilág kifejlődését. A térségben több természetvédelmi területet is találunk. Ilyen például maga a Gyűrűfű Természetvédelmi Terület is, melyet 1991-ben hoztak létre. A falu jelenleg ökofalu, melynek belterülete és közvetlen környéke egy 40 éve felhagyott kultúrtáj, ahol túlnyomóan a természetes regenerálódási folyamatok jellemzőek. A vizsgálati terület élőhelyeinek aktuális állapotfelmérése, valamint vegetáció térképe a biodiverztás napok keretében végzett terepmunkák alapján készült el (ORTMANNÉ et al. 2009). Módszerek A három év során igyekeztünk minél több gyűjtési módszert alkalmazni. így talajcsapdás, fűhálós, kopogtatásos, motoros rovarszívós (D-vac) és egyeléses módszerrel történt a pókok begyűjtése. A gyűjtési időpontok évenként az alábbiak voltak: 2006. május 22-23.; 2007. június 23-24.; 2008. október 10-12. A szervezők az 1 km

2 nagyságú terület kijelölésekor arra törekedtek, hogy a lehető legváltozatosabb élőhelytípusok kerüljenek a vizsgálati négyzetbe. A botanikai vizsgálatok igazolták, hogy a kistáj egészéhez képest rendkívül kicsi mintavételi terület jól reprezentálja a Dél-Zselic élőhelyeinek sokféleségét (ORTMANNÉ et al. 2009). Az arachnológiai célú gyűjtések kivitelezésekor éltünk a kedvező lehetőséggel és a teljes területen, számos különböző növénytársulásban, illetve élőhelytípusban végeztük a mintavételezéseket. A Barber féle talaj csapdák a magassásosban, a gyertyános-tölgyesben, az akácosban, illetve a spontán cserjésedő területen működtek. A hálózásos és egyelő gyűjtéseket, valamint a motoros rovarszívós mintavételezést többek között a Sándor-patakot kísérő magassásosokban, a mocsárréteken, a patakmenti magaskórósokban (téli zsurlós), a forrás környezetében, a száraz