Ábrahám Levente (szerk.): Biodiverzitás Napok. Gyűrűfű 2006-2008 - Natura Somogyiensis 13. (Kaposvár, 2009)

Kutasi Csaba: Futóbogarak Gyűrűfű környékéről (Coleoptera: Carabidae)

Badister coilaris Motschulsky, 1844 - aprócska posványfutonc - Iámpázás - 2007 Badister dilatatus Chaudoir, 1837 - barna posványfutonc - Iámpázás - 2006 Panagaeus cruxmajor (Linnaeus, 1758) - nagy keresztesfutrinka - vízpart, Iámpázás - 2006 Lebia chlorocephala (J.J. Hoffmann, 1803) - díszes cserjefutó - 2007 Demetrius monostigma Samouelle, 1819 - csupaszvállú nádfutó - vízpart - 2006, 2008 Paradromius linearis (Olivier, 1795) - karcsú kéregfutó - 2007, 2008 Philorhizus notatus (Stephens, 1827) - feketehasú kéregfutó - 2008 Microlestes maurus (Sturm, 1827) - mór parányfutó - 2008 Microlestes minutulus (Goeze, 1777) - közönséges parányfutó - 2008 Syntomus pallipes (Dejean, 1825) - sárgalábú gyökérfutó - vízpart - 2006 Syntomus truncatellus (Linneaus, 1761)- fekete gyökérfutó - 2006 Drypta dentata (P. Rossi, 1790) - atlaszfutó - vízpart - 2006, 2008 A gyűjtött anyag változatosságát jól jelzi, hogy a futóbogarak sok különböző elterje­dési típusba tartoznak, legnagyobb részük - mintegy harmaduk - euroszibériai fauna­elem. Magasabb még a nyugat-palearktikus (14%), a palearktikus (12%) és az európai (11%) elterjedésű fajok aránya. További négy elterjedési típus 5-9 % közötti gyakoriság­ban fordul elő: euro-mediterrán (9 %), euro-kaukázusi (7 %), pontomediterrán (7 %), holarktikus (5%). A vizsgálat során összesen 11 védett futóbogárfajt sikerült kimutatni, ezek elsősorban az erdei élőhelyeken fordultak elő: aranyos bábrabló (Calosoma sycophania), kis báb­rabló (Calosoma inquisitor), mezei futrinka (Carabus granulatus granulatus), baranyai rezes futrinka (Carabus ullrichi baranyensis), mecseki változófutnnka (Carabus scheidleri praescheidleri), ligeti futrinka (Carabus nemoralis nemoralis), selymes fut­rinka (Carabus convexus convexus), nagy ragyás futrinka (Carabus cancellatus maximus), lapos kékfutrinka (Carabus intricatus intricatus), dunántúli kékfutrinka (Carabus germari exasperatus), délvidéki bőrfutrinka (Carabus coriaceuspraeillyricus). Ezeken kívül további 8 ritka fajt sikerült gyűjteni, melyeket az alábbiakban részlete­zünk: Ritka fajok jellemzése: Elaphrus cupreus Duftschmid, 1812 - rezes iszap futó Ez az euroszibériai elterjedésű faj vízparti ligeterdeink jellemző, ritka futóbogara. A Dél-Dunántúl faunájára új fajként 1979-ben közölték a Dráva mentéről (HORVATOVICH 1979), azóta újabb előfordulásait mutatták ki erről a területről (HORVATOVICH 1995, 1998, TALLÓSI 2008). Baranya megyéből még a Béda-Karapancsa Tájvédelmi Körzetből és Abaligetről ismerjük (HORVATOVICH 1992a, TALLÓSI et al. 2006). A Gyűrűfűi-völgy égereséből parttaposással került elő 2007-ben. Elaphrus uliginosus Fabricius, 1792 - kéklábú iszapfutó Palearktikus faunaelem. Hazánk sík- és dombvidékein egyaránt elterjedt, főként tópar­ti nyílt élőhelyeken (pl. mocsárrét) fordul elő. Mocsaras, iszapos, növényzettel benőtt vízpartokon többfelé megtalálható, azonban mindenütt csak kis példányszámban akad­hatunk rá. Baranya megyéből ezidáig még nem közölték (HORVATOVICH 2002, Tallósi et al. 2006, KUTASI, SÁR 2007). Legközelebbi adatai Somogy megyéből ismertek: Boronka­mellékről, Simontornyáról (HORVATOVICH 1992, KUTASI 1998), illetve a Dráva mentéről (Gyékényes) (BÉRCES 2003). Gyürűfűn a patakvölgy menti mocsárrétről került elő part­taposással néhány példány 2006-ban és 2007-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents