Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok III. - Natura Somogyiensis 12. (Kaposvár, 2008)
Lanszki József: A vidra elterjedése és az előfordulást befolyásoló tényezők vizsgálata a Duna alsó szakasza mentén
Az emberi (zavaró) behatásokat külön-külön, valamint összegzett módon is értékeltem. A vidra előfordulása mindössze a nagyobb településeken (elsősorban Szekszárd belterületén) történt felmérések során volt alacsony, de a felmért helyszínekhez közel eső település méretétől függő eloszlásbeli különbség nem volt jelentős (5/k. ábra, x 2 i ~ 6,03, P - 0,110, ill. x 2 6 = 6 > 64 , P = 0,356). A felmért területek közelében tapasztalható forgalom növekedésével tendenciózusan csökkent a vidra előfordulása (5/1. ábra), de a csoportok (nincs út, földút, kisforgalmú műút, forgalmas alsóbbrendű út, illetve főút és autópálya, utóbbi egy esetben) közötti különbség nem volt szignifikáns (x 2 4 = 8,42, P = 0,077, ill. x 2 % = 13,56, P = 0,094). A vidra (állandó) előfordulása 100%-os azokon a területeken volt, ahol nem zajlott gazdálkodás, illetve horgászattal és halgazdálkodással hasznosították a területet (5/m. ábra). Az intenzív gazdasági tevékenységgel (elsősorban növénytermesztéssel), és emberi jelenléttel jellemzett területek (pl. ipari üzemek, városi forgalmas belterület) közelében gyakoribb volt a negatív pontok aránya. „Vegyes" csoportba a többféle gazdálkodással, így növénytermesztéssel és állattartással egyidejűleg jellemezhető vízparti területek kerültek. Az emberi zavaró tényezők alapján a csoportok közötti eloszlásbeli különbség jelentős volt (jc 2 5 = 20,57, P < 0,001, ill. x 2 \o = 28,95, P < 0,01). A vidra jelenléte a területen tapasztalt szemét elhelyezés, valamint a műszerek nélkül észlelhető egyéb szennyezés (pl. szennyvíz bevezetés) mértékének növekedésével tendenciózusan csökkent (5/n. ábra), de a csoportok közötti különbség nem volt szignifikáns (x 2 2 = 4,30, P = 0,116, ill. x 2 4 = 7,86, P = 0,097). A terület természetességi fokának meghatározása több korábbi minősítési szemponttal részben átfed, az IUCN minősítésében ez mintegy a vizes élőhely természetességének „összbenyomásaként" értelmezhető. Ebben a felmérésben természetközelinek akkor tekintjük a területet, amikor széles sávban természetes vízparti növényzet borítja (nádas, gyékényes, sasos, bokorfüzes). Félig természetes kategóriánál meghatározó a természetközeli növényzet, de e mellett pl. szántóföldi növénytermesztés, állattartás is előfordul. Vegyes természeti állapotú a terület, ha a vízparton kb. fele-fele arányban váltakoznak a természetközeli és az intenzíven kezelt élőhelyek (pl. szántóföld, legelő). Településen végzett felmérés esetén az élőhelyet alapvetően mesterségesen létrehozott környezet veszi körül (pl. lakóépületek, üzemek, utak, kertek, parkok). A vizsgált mesterséges vízpartközeli területek esetében jelentős volt a negatív felmérő pontok aránya (5/o. ábra, %h = 12,15, P < 0,01, ill. x 2 6 = 22,16, P < 0,01). Egy-egy zavaró tényező önmagában is lehet jelentős hatású, vagy ellenkezőleg, többféle zavarás együttesen is lehet kis hatású. Ezért adott területen tapasztalt zavaró hatásokat összegezve, fokozatok szerint is célszerű lehet értékelést végezni (megjegyzem, ez a szempont nem szerepel az IUCN ajánlásban). Mindössze két esetben (Borrév-tó és Forgó-tó) nem tapasztaltam észlelhető emberi behatás (5/p. ábra), ezeket a helyszíneket a kismértékű zavarás kategória eseteivel összevontan értékeltem. A vidra előfordulása fokozatosan csökkent a zavaró tényezők erősségének növekedésével (x 2 2 = 21,73, P < 0,0001, ill. x 2 4 = 29,77, P < 0,0001). A felmérést az IUCN minimum standard felmérési metodikában javasolt 600 méter hosszúságú partszakaszon végezzük. Előfordulhat azonban, hogy a javasolt teljes 600 méternyi távolságon nem tudjuk elvégezni a felmérést, mert egyes partszakaszokat nem tudunk megközelíteni. Ennek oka az lehet például, hogy a vízpartot beépítették, elzárták, vagy átjárhatatlan széles és sűrű nádas övezi. A felmérő lapon a felmérés minden körülményét pontosan jeleznünk kell a későbbi felmérések eredményével való összevethetőség érdekében. A csak hidak közelében végzett felmérések esetében volt tapasztalható a legalacsonyabb állandó vidra előfordulás, de ebben az esetben is a 600 m-es, vagy a még hosszabb útvonalon végzett felméréshez hasonló arányú pozitív előfordulást
