Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok III. - Natura Somogyiensis 12. (Kaposvár, 2008)
Lanszki József: A vidra elterjedése és az előfordulást befolyásoló tényezők vizsgálata a Duna alsó szakasza mentén
lehetett tapasztalni. A „híd körüli" felmérés abban különbözik a „csak híd körüli" felméréstől, hogy előbbit a vízfolyás mentén minden irányban kb. 50 méteren a vízpartot bejárjuk, utóbbinál csak a híd alatti és melletti néhány méteres szakaszt ellenőrizzük. A felmért helyszíneken tapasztaltak szerint (5/q. ábra), a felmérés módszerétől (és a bejárt úthossztól) függően nem volt lényeges különbség (x 2 4 = 7,51, P = 0,111, ill. x 2 s ~ 7,86, P = 0,186). Egy teljes részletességű (jövőbeni) felmérő íven további adatok is kérhetők (REUTHER et al. 2000 ajánlása alapján), mint például a területre vonatkozó egyéb adatok (pl. referenciák) és azok elérhetősége. Kiegészítő információ is megadható, így post mortem vizsgálat, vagy rádió-telemetriás módszerrel vizsgált példányok biometriai adatai (pl. testtömeg, hosszúság adatok, kor), speciális analízisek eredményei (PCB-k, nehézfémek, egyéb toxikus anyagok, betegség, molekuláris genetikai analízis eredménye, szteroid hormonok, reprodukció, egyéb). A terepi munkák tervezése és racionalizálása szempontjából lényeges lehet, hogy a terepi felmérő ív kitöltésének időigénye kb. egy perc. A jelen vizsgálatban szereplő, kis régiókra kiterjedő részletes felméréssel ellentétben, - ahol a mintavételi helyszínek sűrűn helyezkedtek el, - egy országos felmérésben az IUCN ajánlást követve, 10x10 km-es UTM négyzetenként átlagosan négy standard helyszínen (REUTHER et al. 2000), vidra monitorozása kijelölt folyók vízgyűjtő területein pedig 60 ponton, elsődlegesen hidak körül szükséges a felmérést elvégezni (CHANIN 2003). A Nagykarácsonyi vízfolyáson, a Szekszárdi-Séden, a Szekszárd-Bátai főcsatornán, az ezekbe torkolló kisvízfolyásokon, valamint a közelükben található potenciális vidra élőhelyeken felmért helyszínek kétharmadán (66%) állandó, 18%-án időszakos volt a vidra jelenléte. A pozitív eseteknek állandó és időszakos jelleg szerinti megkülönböztetés azonban hordozhat hibát, különösen az egy alkalommal történő felmérés esetén (részletesebben: LANSZKI 2007). A felmért helyszínek mindössze 16%- án nem volt bizonyítható az előfordulása. Ezeket legalább egy további alkalommal leellenőriztem. Ocsény közelében, a Szekszárdi-Séd és a Szekszárd-Bátai főcsatorna között, egy időszakos csatorna mentén, 2006 téli időszakában egy vidrát gépkocsi ütött el (megtalálta: Dombi Imre), melyet később post mortem vizsgálatnak vetettünk alá (LANSZKI et al. 2007, 2008). A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci tájegységében, a jelen vizsgálatban szereplő Gemenci felmérésnél lényegesen több helyszínen végzett vidrafelmérést Mórocz Attila (részletesebben: BITE 2006). A felmért helyszínek harmadában tehát előfordultak problémás esetek, ahol a vidra jelenléte időszakos vagy negatív volt. A negatív pontok elsősorban városi környezetben, valamint a Szekszárdtól délkeleti irányba eső csatornákon voltak jellemzőek. A bizonytalan és negatív pontok előfordulása és a vidragázolás felhívják a figyelmet a vizsgált területek vidraállományának sérülékenységére. Irodalom BITE 2006: Az európai vidra (Lutra lutra) Alsó-Duna-völgyi állományának monitorozása, 2006. Kutatási jelentés. Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület (BITE), Baja. pp. 11. CHANIN, P.R.F. 2003: Monitoring the otter Lutra lutra. Conserving Natura 2000 rivers. Monitoring Series No. 10. pp. 43. GROGAN, A., PHILCOX, C, MACDONALD, D. 2001: Nature conservation and toads: advice in relation to otters. Russell Brookes Print Ltd., Redditch. pp. 105.
