Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok III. - Natura Somogyiensis 12. (Kaposvár, 2008)
Lanszki József: A vidra elterjedése és az előfordulást befolyásoló tényezők vizsgálata a Duna alsó szakasza mentén
5. ábra folytatása: A vidra előfordulását befolyásoló tényezők a Duna alsó szakasza mentén vagy a tavak téli szárazon tartása a vidra szempontjából kedvezőtlen. A halkészlet drasztikus csökkenésén túl például a vidravár addig víz alatti kijárata is felszínre kerül, így a vidra a kutyák támadásának és az orwadászatnak kiszolgáltatottabbá válik. A vidra előfordulása (különösen az állandó előfordulás) a vízparti növényzet természetességi állapotának romlásával fokozatosan csökkent (5/g. ábra, % 2 i = 7,16, P < 0,05, ill. x 2 4 = 10,79, P < 0,05). A felmérés szempontjából természetközelinek minősült, ha a vizes élőhelyre jellemző növényzet borította, továbbá a partvonalát jelentősen nem módosították. Például, puhafás ligeterdő, égeres, bokorfuzes, nádas, gyékényes, sasos, illetve ezek kombinációja mozaikosan fordult elő a vízparton. Mesterséges volt az élőhely, ha a partvonalat jelentősen módosították (pl. árvízvédelmi töltéssel, vagy lebetonozták), eredeti növényzet nem, vagy csak elvétve borította (pl. szántó, intenzív legelő, kaszált töltésoldal, iparterület). Vegyes jellegű volt az élőhely, ha természetközeli és mesterséges elemek váltakoztak rajta. A hidak környékének bejárása fontos a vidrafelmérés szempontjából. Angliában (CHANIN 2003) például azokon a Natura 2000 területeken, ahol a vidra jelölő faj, hidaktól indulva végzik a felmérést, csak a hidak körzetében. A közúti forgalom növekedésével összefüggő gyakoribb vidragázolások is legtöbbször hidak közelében történnek. A vizsgálat szempontjából megkülönböztetett főbb híd típusok: a) oszlopokon álló híd; b) a vízfolyás mindkét oldalán padkával ellátott híd, padkája normál vízszintnél kiemelkedik; c) a vízfolyás egyik oldalán padkával ellátott híd, padkája normál vízszintnél kiemelkedik; d) padka nélküli, vagy normál vízszintnél híd alatti átjárást nem biztosító híd, és e) csőszerű (kör alakú) híd. A vizsgált 62 helyszín közül 21 esetben nem hidak közelében, hanem tavak, holtágak mentén zajlott a felmérés, ezek majd mindegyikén (95,3%) előfordult vidra. Tekintve, hogy egyoldali padkás híd a vizsgálatban csak egy esetben fordult elő, ezt a kétoldali padkás hidakkal összevonva értékeltem. A hidak típusától függően lényegesen különbözött a vidra előfordulások eloszlása (5/h. ábra, %\ = 16,33, P < 0,01, ill. %\ = 25,75, P < 0,01). Leggyakoribb (100%-os) vidra előfordulás az oszlopos, széles padkával épített hidaknál, legalacsonyabb a kör alakú hidak esetében fordult elő. Leggyakoribb volt a vidra állandó előfordulása, ha a híd alatti padka szélessége 1 és 2 méter közé esett, de a vizsgált csoportok közötti különbség (5/i. ábra) nem volt szignifikáns (x 2 3 = 2,46, P = 0,483, ill. x 2 e = 4,26, P = 0,641). Mesterséges anyagú (beton, kövezés) híd alatti padka esetén kissé nagyobb arányban volt bizonyítható a vidra (állandó) jelenléte, mint eredeti talaj (földes, füves) esetén, de a csoportok közötti különbség nem volt jelentős (5/j. ábra, % 2 \ = 0,243, P = 0,622, ill. % 2 2 = 0,593, P = 0,743).
