Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok III. - Natura Somogyiensis 12. (Kaposvár, 2008)

Lanszki József: A vidra elterjedése és az előfordulást befolyásoló tényezők vizsgálata a Duna alsó szakasza mentén

Natura Somogyiensis 12 191-202 Kaposvár, 2008 A vidra elterjedése és az előfordulást befolyásoló tényezők vizsgálata a Duna alsó szakasza mentén LANSZKI JÓZSEF Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék, H-7401 Kaposvár, Pf. 16., Hungary, e-mail: lanszki@ke.hu LANSZKI J.: Study on the distribution of otters and factors influencing their occurrence on the district of lower part of Danube. Abstract: The otter survey was performed on the district of lower part of Danube, namely along the Nagykarácsonyi stream, the Szekszárdi-Séd and Szekszárd-Bátai canals (n=62 locations). With similar test survey the occurrence of the otter and factors affecting that may be estimated more precisely. Results may be utilized in the otter action plan and in the habitat management plans. Illustrated with 2 maps, 2 pictures and 17 diagrams. Keywords: Lutra lutra, environmental factors, survey, small water courses Bevezetés A vidra {Lutra lutra) a Berni Egyezmény II. függelékében, az Előhelyvédelmi Irányelvben (43/92/EEC) a fokozottan védett fajok között (IV. melléklet), és a különleges védelemben részesülő élőhelyek hálózatának kialakítását is igénylő állatfajok között (II. (a) melléklet) szerepel. Az Európai Ökológiai Hálózat jelentős faja. Az európai elterjedési, állomány változási adatok, az ökológiai kutatási tapasztalatok (MASON és MACDONALD 1986, KRUUK 1995) alaposan alátámasztják azt, hogy a vidra sebezhető, a vizes élőhelyek állapotának fontos indikátora, zárókő faj. Fajmegőrzése számos más, természetvédelmi szempontból jelentős élőlény, valamint ezek élőhelyeinek védelmét is segíti. A vidra Magyarországon 1974-ben kapott törvényi védelmet, 1982 óta pedig fokozottan védett, a magyar Vörös Könyv (RAKONCZAY 1989) szerint aktuálisan veszélyeztetett. A fajt veszélyeztető számos tényező közül a legjelentősebbek: a vizes élőhelyek átalakítása, a halgazdálkodásból adódó problémák (pl. tavak őszi-téli lecsapolása, zavarás, támogatási rendszer hiányosságai), a természetközeli élőhelyek problémái (pl. táplálékhiány, zavarás, nyári vízhiány), az orvvadászat, a vizek szennyezése, a növekvő forgalomból adódó pusztulás (részletesebben: GROGAN et al. 2001, LANSZKI et al. 2006, 2007, 2008). Hazánkban szinte minden olyan víztest környékén előfordul, amely általa elérhető halakkal benépesült, illetve ahol megtalálja búvó- és szaporodó helyét. A faj állományhelyzetének megítélése szempontjából problémát jelent, hogy a különböző hazai felmérések eredményei nehezen illeszthetők egymáshoz (részletesebben: LANSZKI és HELTAI 2005). Továbbá ezek (az évenkénti országos felmérések) más európai felmérések eredményeihez sem illeszkednek, ezért szakmailag nem elfogadottak (REUTHER és KREKEMEYER 2003). Standard felmérő módszer, és megfelelő értékelés hiányában bizonytalan az állomány változási tendenciák megállapításának háttere is.