Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok III. - Natura Somogyiensis 12. (Kaposvár, 2008)

Sáfián Szabolcs-Rob de Jong-Korompai Tamás: A vörös rókalepke- Nymphalis xanthomelas (Esper, [1781]) (Lepidoptera: Nymphalidae) tömeges vándorlása a Zemplénben (2006)

Natura Somogyiensis 12 169-175 Kaposvár, 2008 A vörös rókalepke - Nymphalis xanthomelas (Esper, [1781]) tömeges vándorlása Zemplénben (Lepidoptera: Nymphalidae) *SÁFIÁN SZABOLCS, 2

ROB DE JONG, 3

KOROMPAI TAMÁS 'Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület, Nyugat-Magyarországi Területi Csoport H-9400 Sopron Templom u. 4. Hungary; e-mail: lepkeved@yahoo.co.uk 2

H-3425 Sály Lator-puszta Rózsavári út 95. Hungary; e-mail: farmlator@hotmail.com 3

Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék H-4010 Debrecen Egyetem tér 1. Hungary; e-mail: ecatax@gmail.hu SÁFIÁN, Sz., de JONG, R. & KOROMPAI, T.: Migration of yellow-legged tortoiseshell - Nymphalis xanthomelas (Esper, [1781]) in the Zemplén Mountains (NE Hungary) (Lepidoptera: Nymphalidae). Abstract: Mass migration of Hungarian Red Data Book species yellow-legged tortoiseshell - Nymphalis xanthomelas has been observed in June 2006, after a 20 years complete absence in the 1970-80s and very few recent records since the late 1990s. The migrant specimens might have originated from population explosion of colonies in South-Western Ukraine or Western Romania. Such occasional migrations can help the recolonization of its former habitats in Central-Europe. Keywords: Nymphalis xanthomelas, migration Bevezetés A vörös rókalepke - Nymphalis xanthomelas (Esper, 1781) déli kontinentális, nyugatszibériai központú faj (VARGA et al. 2005), Közép-Európában éri el elterjedésének nyugati határát, ez az elterjedési határ azonban gyakran plasztikus, időről-időre máshol helyezkedik el, peremállományaira igen erős fluktuáció jellemző. Előfordulhat, hogy ezek az areában bekövetkező változások viszonylag gyorsan, a szemünk előtt mennek végbe: a lepkének 50-60 évvel ezelőtt ismert állandó állományai voltak Magyarországon (KOVÁCS 1953, GOZMÁNY 1968, BÁLINT 1994, BÁLINT et al. 2007), példányai azonban előkerültek tőlünk nyugatabbra Ausztriából, a mai Szlovénia területéről és Bajorországból is (CARNELUTTI 1992, HÖTTINGER és PENNERSTORFER 1999, KUDRNA 2002, BOLZ & GEYER 2003). Az 1950-es évek után azonban az elterjedésének nyugati határa drasztikusan visszahúzódott, magyarországi állományai az 1970-es évek közepevégére gyakorlatilag eltűntek, utána csak egyes példányai kerületek elő az ország délnyugati, nyugati területeiről, amelyek vagy a kipusztuló izolált populációk utolsó maradványai voltak, vagy egyes elkóborolt, illetve vándorló példányok kerültek feljegyzésre (ÁBRAHÁM 1992, NÉMETH szóbeli közlés). Németországi és csehországi állományai is teljesen kipusztultak (van SWAAY & WARREN 1999). Ennek a kipusztulási folyamatnak az okai nem tisztázottak, valószínűleg összetett környezeti és antropogén hatások