Ábrahám Levente (szerk.): Válogatott tanulmányok III. - Natura Somogyiensis 12. (Kaposvár, 2008)

Sáfián Szabolcs-Rob de Jong-Korompai Tamás: A vörös rókalepke- Nymphalis xanthomelas (Esper, [1781]) (Lepidoptera: Nymphalidae) tömeges vándorlása a Zemplénben (2006)

okozhatták azt, az elterjedési terület határának gyors visszahúzódásával együtt, jelen munka azonban nem terjed ki a kérdés megválaszolására. Mintegy 20 év elteltével a vörös rókalepke újra megjelent a magyarországi faunában, és az adatok megtöbbszöröződése arra engedett következtetni, hogy egy jelenkori terjedési folyamatnak lehetünk tanúi. A lepke megjelent a Beregi-síkon, a Zemplénben, az Aggteleki-karszton, majd megérkezett a Bükkbe és a Mátrába is. Ezt a terjedést egy kelet-európai területen kialakult (valószínűleg többlépcsős) gradáció gerjeszthette, amelynek hatá-sára a N. xanthomelas viszonylag gyorsan terjeszkedni kezdett, majd tömegesen nyugatra, a korábban benépesített területekre vándorolt. Anyag és módszer A N. xanthomelas nagy termetű, kis gyakorlattal a hasonló nagy rókalepkétől (N. polychloros) könnyen elkülöníthető faj (1. ábra), amely nappal, napos időben aktív, ennek megfelelően a vizsgálati módszer nappali terepi megfigyelés volt. A Zemplénben, a Bükkben, a Hortobágyon és a Borsodi-mezőségen a megfigyeléseket 2006. júniusában végeztük, majd 2007. tavaszán az áttelelt példányokat kerestük a Zemplénben, a Bükkben és a Mátrában. A vándorló példányok közül a biztos határozás érdekében a pihenő-táplálkozó egyedekről közeli fotódokumentáció is készült, amelyek alapján az összes példány N. xanthomelas fajnak bizonyult. Eredmények Az első „visszatelepült" N, xanthomelas adatok az 1990-es évek végéről származnak, a Beregi-síkról, a Nyírségből és a Zemplénből vannak megfigyelések (BÁRÁNYI et al. 2004). Ezeket követte a lepke megjelenése az Aggteleki-karszton (Huber szóbeli közlés), ahonnan korábbi adata nem volt ismert (VARGA 1999). Áttelelt példányt figyelt meg 2004 áprilisában a Fekete- és Fehér-Körös háromszögében Sáfián és Petroly 2006. június elején pedig tömeges tenyészése vált ismertté a Szögliget melletti Ménes-völgyből, ahol a Ménes-tó partján lévő kecskefűz és törékenyfűz bokrok víz fölé nyúló hajtásain több száz hernyó fejlődött ki. Hasonló felszaporodási folyamat okozhatta a tőlünk keletebbre fekvő területek felől hazánkba történő vándorlását is. A lepke keletről nyugat irányba történő tömeges vándorlása egy rövid időszak alatt, nagyjából 2006. június. 1525. között zajlott le. Á június 19-22-én a Déli Zemplénben megfigyelt több száz N. xanthomelas példány viselkedése egyértelműen vándorlásra utalt, a vándorlás valószínűleg a megfelelő élőhelyek kolonizálásával, illetve a lepke életmódjára jellemző obligát aestivatio genetikai kényszerítő hatására pár nap alatt befejeződött. Az adatok megfigyelése a vándorlás csúcsán, illetve a vége felé történt. A lepkét először június 19-én Tállya mellett figyeltük meg, ahol a ma is működő kőfejtő környékén a földutak nedves foltjain táplálkozott mintegy 10-12 példány N. xanthomelas, azonban a példányok nagyon félénkek voltak, és az aktívan táplálkozó nagy Nymphalisok gyakori táplálkozó viselkedésével ellentétben nem ültek meg hosszabb időre. Mivel a terület körben erdővel és a kőbánya sziklafalaival viszonylag zárt volt, a példányok esetleges vándorlásra utaló viselkedése nem tűnt fel. A tállyai kőbányától északra kb. 5 km-re azonban egy erdőterülettel körülvett nagyobb (kb. 1 hektáros) réten azonban nyilvánvalóvá vált a vándorlásra utaló viselkedés. AN. xanthomelas egyedek 1-20 méter magasságban repül-