Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)

Lanszki József - Horváth Győző: Az eurázsiai hód (Castor fiber) újabb előfordulása Somogy megyében - New occurrence of the European beaver (Castor fiber) in Somogy county

Natura Somogyiensis 9 333-338 Kaposvár, 2006 Az eurázsiai hód {Castor fiber) újabb előfordulása Somogy megyében ^ANSZKI JÓZSEF & 2 HORVÁTH GYŐZŐ kaposvári Egyetem, Ökológiai Munkacsoport, H-7401 Kaposvár, Pf. 16., Hungary e-mail: lanszki@mail.atk.u-kaposvar.hu 2 Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Állatökológia Tanszék, H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6., Hungary, e-mail: Horvath@ttk.pte.hu LANSZKI, J. & HORVÁTH, GY.:New occurrence of the European beaver (Castor fiber) in Somogy county. Abstract: The protected European beaver, due to results of repatriation programmes, also spontaneously appeared in Hungary. These individuals may reached Hungary from the populations of neighbour countries (Austria, Croatia) by spreading. Occurrence of beaver was only detected in one point, on the watersmeet of Drava and Mura rivers, during monitoring the Somogy county wetlands of Danube-Drava National Park and only one inner-somogy occasion is known. The study is illustrated with 4 pictures. Keywords: monitoring, Danube-Drava National Park, Drava, Mura, Hungary Bevezetés A közönséges hód {Castor fiber Linnaeus, 1758) Eurázsiai elterjedésű rágcsáló (MITCHELL-JONES et al. 1999). Kontinensünkön állománya az elmúlt másfél évszázadban számos kedvezőtlen tényező következtében erősen megfogyatkozott. PASZLAVSZKY (1918) a Magyar Birodalom állatvilága /Fauna Regni Hungáriáé/ emlősökkel foglalko­zó kötetében a közönséges hódról, mint Somogy megyében is előforduló fajról számolt be. A századforduló után azonban sem a megyéből, sem az ország más területeiről már nem ismertek előfordulási adatok, a fajt kipusztultnak tekintették (RAKONCZAY 1990). A hód magyarországi kipusztulása óta eltelt időszak alatt az egykori élőhelyek jelentősen megváltoztak. Ennek ellenére hazánk számos területe még ma is alkalmas a hód megte­lepedésére. Ehhez nagymértékben hozzájárulhat, hogy a hód bizonyos esetekben nem passzívan alkalmazkodik az adott élőhelyi viszonyokhoz, hanem átalakítja környezetét (MITCHELL-JONES et al. 1999, BOZSÉR 2004). Feltehetően a sikeres Ausztriai hód vissza­telepítéseknek köszönhetően, 1985-86-ban a Szigetközben jelentek meg az első egye­dek. 1996-tól megtervezett hód visszatelepítési programokat hajtottak végre Magyaror­szágon (Gemenc, Tisza mente). Az utóbbi években a faj spontán megjelenését már Zala megyében, a Principális csatorna és a Kerka mentén, valamint az ország több folyóján regisztrálták (BOZSÉR 2001, 2004), felbukkanását a Mura mentén is említették (LANSZKI és PURGER 2000). A védett közönséges hód monitorozása 2000-ben kezdődött a Duna-Dráva Nemzeti Park területén (HORVÁTH 1999), a Dráva folyó Somogy megyei szakaszán. Jelen tanulmány cél­ja a hód Somogy megyei (Dráva, Mura) szórványos előfordulási adatainak közlése.

Next

/
Thumbnails
Contents