Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)

Lanszki József - Horváth Győző: Az eurázsiai hód (Castor fiber) újabb előfordulása Somogy megyében - New occurrence of the European beaver (Castor fiber) in Somogy county

334 NATURA SOMOGYIENSIS Anyag és módszer A hód monitorozása részben a fokozottan védett vidra (részletesebben: LANSZKI 2005), részben a kisemlősök monitorozására (HORVÁTH et al. 2004, 2005) kijelölt Dráva-menti területeken zajlott. Vizsgáltuk a faj előfordulására utaló jeleket, így rágásnyomot, lábnyomot, hódvárat, üregrendszert, gátat, élelemraktárt. A terepbejárások 4, illetve 6 hetenkénti gyakorisággal zajlottak. A magyar területre Őrtilos-Szentmihályhegynél belépő Dráva és az itt betorkoló Mura folyó partját fűz-nyár ligeterdő övezi (JUHÁSZ 2004), melyben meghatározó a csigolyafűz (Salix purpurea), a fehér fűz (S. alba) és a fekete nyár (Populus nigra). A Dráva erős sodrású folyó, a Mura lényegesen lassúbb áramlású (IVÁNYI és LEHMANN 2002), valamint a vizsgált szakaszok élőhelyi minőségében is nagy különbségek vannak. Őrtilosnál a Dráva meredek partvonalát kikövezték, viszont a Mura lejtős partvonalú folyó, ami a hód spontán előfordulása szempontjából feltehetőn jelentős környezeti tényező. A hód előfordulására utaló nyomokat fényképeken dokumentáltuk. Eredmények és következtetések A hód előfordulására utaló nyomokat a vizsgált somogyi Dráva szakaszon csak a Mura és a Dráva folyók összefolyása közelében, a Mura mentén regisztráltuk (46°18'É, 16° 52'K). Az országhatár és Zala megye közvetlen közelében található terület fokozottan védett, az emberi jelenlét (zavarás) minimális. A hód(ok) táplálkozó helyéül szolgáló kavicsplatót vastagon borítja a finom folyami homokréteg. A partot a Dráván működő vízierőmüvek tevékenységéből adódó vízmozgások, illetve a Mura áradásai folyamatosan alakítják. Az első hódrágásokat 2001. április 15-én figyeltük meg. Ezután legközelebb csak 2003-ban (december 25.) sikerült ismét hódokra utaló friss jelekre bukkanni. 2005ben több alkalommal (pl. február 26., október 18.) találtunk hódok által megrágott, 1-10 cm átmérőjű fűz gallyakat. Hód lábnyomot 2005. október 18-án a parti homokos iszapban, valamint 2006. január 10-én, havon figyeltünk meg. Egyéb nyomjeleket (pl. üreg, élelemraktár) nem találtunk, illetve hódot nem láttunk. A 2005-ös évből, de pontosan nem meghatározható időszakból származó hód rágásnyomot (12 cm átmérőjű égerfa) a belső-somogyi Petesmalmi halastórendszer partvonalán talált Nagy Tibor, a Vidrapark vezetője. További jelek nem utaltak a hód megtelepedésére. A hód spontán megjelenése azt mutatja, hogy a Mura, illetve a folyó partszakasza potenciális élőhely a faj számára. A Dráva sebes folyású somogyi szakasza mentén (Őrtilos-Szentmihályhegy és Babócsa között) a hód előfordulásának jeleit sem a magyar, sem a folyó horvátországi szakaszán (2004-ben Légrád és Ferdinandovac között, Lanszki, nem publikált adat) nem találtuk. A murai előfordulások alkalomszerűsége feltehetően a Dráva felső szakaszán működő vízierőművek által okozott jelentős és gyakori vízszintingadozásra vezethető vissza. A megfigyelések egy része a szaporodási időszakra esett, azonban nem ismert a területen megjelenő példányok száma. Az alkalomszerűség arra utal, hogy feltehetően nem a vizsgált élőhelyen nevelnek utódokat, ez inkább csak táplálkozó terület lehet. A kiszámíthatatlanul váltakozó vízállás és a nagy sodrás, valamint a partfal ásására kevéssé alkalmas (kavicsos) szerkezete miatt nem tudnak tartós üregrendszert kiépíteni. A közelben, feltehetően a horvát területen lehetnek üreg, vagy fészekhely kialakításra alkalmasabb partszakaszok és táplálékot biztosító füzesek. Tiszta-