Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)

Lanszki József: A kuvik (Athene noctua) táplálék-összetétele egy Somogy megyei külvárosi élőhelyen - Seasonal diet composition of little owl (Athene noctua) in a suburban habitat, Somogy county

Natura Somogyiensis 9 315-324 Kaposvár, 2006 A kuvik {Athene noctuä) táplálék-összetétele egy Somogy megyei külvárosi élőhelyen LANSZKI JÓZSEF Kaposvári Egyetem, Ökológiai Munkacsoport, H-7401 Kaposvár, Pf. 16., Hungary, e-mail: lanszki@mail.atk.u-kaposvar.hu LANSZKI, J. Seasonal diet composition of little owl (Athene noctua) in a suburban habitat, Somogy county. Abstract: In this study, the diet composition and food habits of little owls were studied by means of pellet analysis. Vertebrate preys were identified on the basis of bone or teeth and special hair morphology; earthworms by the occurrence of chaetae in the pellets, while other invertebrate preys by morphology. The main food of the little owls consisted of various invertebrates (mainly beetles and earthworms). Secondarily important small mammals occurred in great variability in the pellets. The consumption of plants was important. With 2 figures and 3 tables. Keywords: pellet analysis, Mammalia, Invertebrata, Kaposvár Bevezetés A kuvik {Athene noctua) széles földrajzi elterjedésű bagoly faj (MIKKOLA 1983), elsősorban a mérsékelt és mediterrán területek madara. Jellemző élőhelyei az alföldi tanyák, istállók, gyümölcsösök, fás legelők, parkok és romok, de nagyobb településeken is költ, amennyiben fészkelő és táplálkozóhelyet talál. A kiválasztott revírt éveken át fenntartja és télen sem hagyja el (HARASZTHY 1984). Üregekben, faodúban és tetőszerkezetek alatt rak fészket, de elfoglalja a számára készített fészekodút is. Magyarországon a veszélyeztetett madárfajok közé tartozik (RAKONCZAY 1989). Európai állománya mérsékelt csökkenő tendenciát mutat (GLUTZ és BAUER 1980, Exo 1992, TUCKER és HEATH 1994). Ennek fő okai, az élőhelyek átalakítása, a fészkelőhelyek megszűnése, valamint a fő táplálékbázisát érintő, vegyszeres növényvédelem (TUCKER és HEATH 1994). A Közép- és Dél-Európában élő kuvik táplálék-összetételéről viszonylag kevés vizsgálati eredmény áll rendelkezésre. Részben közvetett faunisztikai felmérés érdekében, vagy csak gerincesek (MARIÁN és SCHMIDT 1967, BARBU 1978, HARKA és GERGELI 1991), vagy csak gerinctelenek (POPESCU et al. 1986) szempontjából, illetve csak egyegy évszakban (pl. tavasszal: HARKA és GERGELJ 1991; nyáron: ANGELICI et al. 1997) vizsgálták táplálékát. A hazai vizsgálatok kis száma feltehetően a gerinctelen táplálék meghatározásának nagy időigényével magyarázható. Ezen túlmenően a köpetekben található kisemlős prédamaradványok gyakran csak szőrszálakból állnak. A határozás (szőrmorfológia alapján) bonyolultabb és technikai igénye is nagyobb, mint például a nagyobb testű gyöngybagoly (CSORBA és PECSENYE 1997) köpeteké, melyekből csonttani bélyegek alapján történik a határozás. A kuvik, a nagy földrajzi elterjedéséből, valamint változatos vadászati módszereiből adódóan, széles táplálékspektrummal rendelkezik. Például a közép- és nyugat-európai