Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)

Lanszki József: A kuvik (Athene noctua) táplálék-összetétele egy Somogy megyei külvárosi élőhelyen - Seasonal diet composition of little owl (Athene noctua) in a suburban habitat, Somogy county

316 NATURA SOMOGYIENSIS kuvikok táplálékában legalább 25 kisemlős és 60 madárfaj fordul elő (áttekintette: HARASZTHY 1984). Fő táplálékát kisemlősök és gerinctelenek alkotják, ezek mellett madarakat, ritkán kétéltűeket, hüllőket és halakat is zsákmányol. Az egyetlen bagolyfaj, mely növénnyel is táplálkozik. Zsákmányát a talajon, vagy faágakon ragadja meg és egészben nyeli le. A kuvik táplálkozása földrajzi régiótól, élőhelytől (pl. SCHÖNN et al. 1991) és évszaktól függően is eltérő, a rendelkezésre álló zsákmányállat készlet befolyásolja leginkább. A jelen vizsgálat célja, egy dombvidéki, emberi település közelében élő kuvikpár táplálék-összetételének köpetelemzésre alapozott, évszakos vizsgálata volt. Anyag és módszer A vizsgálat Somogy megyében, Kaposvár-Toponár település peremén zajlott. A megfigyelt kuvik pár a Kaposvári Egyetem 4 emeletes körépületének tetőszerkezete alatti szűk térben fészkelt (46°23'É, 17°49'K). A fészkelő helyet nagy kiterjedésű, gondozott park vette körül. A környező vidéket szántóföldi mezőgazdasági művelés jellemezte, kertekkel, állattartó gazdaságokkal, kisebb facsoportokkal és legelővel, valamint vizes élőhelyekkel (patak és víztározó). A mintagyűjtés 1995 júniusa és 2000 augusztusa között, kéthetenkénti gyakorisággal zajlott. Az adatfeldolgozás összesen 587 kuvik köpetben talált 1846 táplálék elem értékelésén alapul. A bagoly köpetek gyűjtése a fészek alatti járdáról, az épület oldalain található beton oszlopok alatti területről és a felső szint párkányáról történt. A kuvik pár évente 2-3 fiókát nevelt, melyek kirepülése esetenként sikertelen volt. A madarak számára 1998-ban költőládát helyeztünk ki a tetőszerkezet alá, melyet nem foglaltak el. 2000 nyár végén a baglyok végleg elhagyták a területet; a parkot beépítették. A táplálék-összetétel meghatározása standard köpetvizsgálattal, száraz technikával (SCHMIDT 1967), mikroszkóp alatt zajlott. A gerinctelenek többsége kitinváz jellemzők (MÓCZÁR 1969), a madarak tollazat (BROWN et al. 1993), az emlősök részben koponya, állkapocs és fogazat (SCHMIDT 1967, MÄRZ 1972, YALDÉN 1977, ÚJHELYI 1989), részben - határozásra alkalmas csontok hiányában - szőrmorfológiai bélyegek alapján (DEBROT et al. 1982, TEERINK 1991) volt azonosítható. A gyűrűsférgek előfordulását a köpetekben található finom porban levő tűseitek alapján állapítottam meg, zselatinos technika alkalmazásával (KRUUK 1989, JEDRZEJEWSKA és JEDRZEJEWSKI 1998). A táplálék-összetétel kifejezése a köpetekben előforduló táplálék alkotók legkisebb ismert egyedszáma alapján számított százalékos relatív előfordulási gyakorisággal történt. A fő táplálék taxonok (gerincesek, gerinctelenek és növények) értékelése évszakok és évek szerint, egytényezős variancia-analízissel, LSD-teszt alkalmazásával történt. A vizsgált 21 évszakban, a fő táplálék taxonok és a Kaposváron mért átlaghőmérséklet, illetve csapadék összeg adatok (Dér Ferenc személyes adatai, 1. ábra) közötti összefüggés vizsgálata Pearson korreláció számítással zajlott (SPSS 1999). Eredmények A kuvik táplálékában a vizsgált 21 évszakból mindössze két téli időszakban domináltak gerincesek (2. ábra). A gerinces táplálék aránya, az évszakos átlagok alapján (1. táblázat), a legmagasabb téli értékről (38,1%) fokozatosan csökkent őszig (22,9%). A leg-