Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)

Kinál Ferenc: A Magyarországon kevésbé ismert szmirnai fülbemászó (Dermaptera: Forficula smyrnensis Serville 1839) életmódjáról - On the biology of the Forficula smyrnensis Serville 1839 (Dermaptera), a little-known earwig in Hungary

KÍNÁL F.: A SZMIRNAI FÜLBEMÁSZÓ 149 2. táblázat: A Forficula smyrnensis lárva nevelt példányok átlagos test-méretei (mm) Stádium N Testhossz (átlag) Cercus (átlag) Ll 8 2,5 1,8 L2 7 4,6 2,4 L3 7 9,1 3,1 L4 6 13,1 4,1 tenyészeteket az előbb említett balatonaligai gyűjtésből származó állatokkal indítottuk 2004 júliusában. Az egérpoharakba elhelyezett állatoknak a behelyezett kéregdarabok és levelek jelentették a búvóhelyet; talaj gyanánt (kb. 1,5-2 cm vastag) rendszeresen nedvesített homok és kerti-föld keverékét kapták. A megfigyelések részben szobahőmérsékleten, részben üvegházi szélsőségesebb hőmérsékleti viszonyok között történtek; 2005ben a tenyészeteket jórészt a kisebbik egérpohár típusban, 23 °C-os termosztát-kamrában tartottam 17 órás, normál fénycsöves megvilágításban. Életmód Rejtőzködés Az imágók és a lárvák nappal általában elrejtőztek, általában csoportosan. Ilyenkor tigmotaktikus viselkedést mutattak, kéregdarabok, levelek alá, közé, vagy talaj mélyedésébe húzódtak. Esetenként a tetőháló/vászon alsó felén tartózkodtak egyedül, vagy még inkább csoportosan, az üveghenger oldalához és egymáshoz simulva. A fény kevésbé látszott zavarni őket, néha napozott is l-l példány. Járás Rendszerint szürkületkor élénkültek meg, ilyenkor keresték a táplálékukat, vagy (az imágók) fürgén körbejártak az üveg belső oldalán, akár órákon keresztül is. A járásuk gyors, könnyed, akár sima felületen, üvegfalon is felmásztak. Járás közben fejüket ütemesen jobbra-balra mozgatták, miközben csápjaikkal "vizsgálódtak", esetenként potroh végüket felemelve, a cercusok csaknem a fej fölé hajoltak. Repülés Az üvegházban elhelyezett nagy üvegpoharas tenyészetben, nappal, kb. 23-29 °C körüli hőmérsékleten, ritkán repülést is sikerült megfigyelnem, hím és nőstény példányoknál egyaránt. A sietősen járó-futó imágó - láthatólag -kiemelkedő, lehetőleg nagy felületű tereptárgyat keresett, rendkívül gyorsan szétterjesztette szárnyait, az elülsőket enyhe V alakban tartva, a hátsókat vízszintesen szétnyitva, a tenyész-üveg falának repülve leesett, majd újra próbálkozott a repüléssel. A cercusokkal történő szárny-kibontást ugyan nem észleltem, bár a fogókkal egy esetben a hátsószárny csúcsát érintete. (Legkisebb fajunk, a Labia minor, mely gyakran repül, akár fényre is, - amint magam is megfigyeltem - cercusaival bontja ki a hátsó szárnyait.) Tisztálkodás Gyakran tisztálkodtak, amit az igen hajlékony test és mozgékony lábak könnyítettek. A törmelékben tartózkodó példányokon sem látszott szennyeződés. A fejet és a csápok tövi néhány ízét az elülső lábfej-ízekkel tisztították. A többi csáp-ízeket is a száj szervek között átengedve nyalogatással tisztították. Hasonlóan tisztították a lábaikat is, különösen a lábfej-ízeket. A hátsó lábak tarsusait a száj szerveihez emelve képesek voltak elérni anélkül, hogy a testüket meg kellett volna hajlítani. A lábak tisztogatását azok egymáshoz való dörzsölésével is végezték. A potroh tisztítását a hátsó lábfej-ízek simogató mozgásával végezték. A cercusok nagy részét a potroh oldalra hajlításával elérték a szájszerveikkel is.