Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország csípőszúnyog-faunája - Natura Somogyiensis 6. (Kaposvár, 2004)

TÓTH S.: MAGYARORSZÁG CSÍPŐSZÚNYOG-FAUNÁJA 5 BEVEZETÉS A jelen kötet elsősorban faunisztikai témájú munka, nem célja a csoport morfológiai jellemzése. A fajok életmódjára, fenológiájuk sajátosságaira stb. is csak röviden térünk ki. A csípőszúnyogok (Culicidae) a kétszárnyú rovarok (Diptera) rendjének, azon belül a fonalascsápú kétszárnyúak (Nematocera) alrendjének viszonylag kisebb faj számú családját alkotják. Testük karcsú, lábuk általában hosszú és vékony. Szárnyuk peremén és erezetén keskeny, lapos pikkelyek sorakoznak. A hímek csápja tollas. A nőstények szájszerve a vérszívó életmódhoz alkalmazkodott, bonyolult felépítésű. A hímek szívókája alkalmatlan a bőr átszúrására, főképp növényi nedvekkel, nektárral táplálkoznak. Lárváik vízben fejlődnek, a légköri levegőt, egy faj kivételével potrohúk végén lévő légzőcsövük segítségével veszik fel. Bábjuk szabadon úszik. A Coquillettidia richiardii (Ficalbi, 1889) (mocsári szúnyog) lárvái vízinövények gyökerén vagy szárán rögzültén élnek, légzőcsövükkel a növény szöveteiből nyerik az oxigént. Bábjuk is csak az imágóvá való alakulás előtt emelkedik a felszínre. A vérszívó szúnyogok tenyészőhelyei hazánk minden tájegységén előfordulnak, azonban az imágók akkor is megjelenhetnek lakóhelyünkön, ha a közelben nincs a lárvák fejlődésére alkalmas vizes élőhely. A fajok egy része ugyanis hajlamos a vándorlásra. Egyes kutatók véleménye szerint, néhány faj nősténye 8-10 km vagy akár nagyobb távolságot is képes megtenni. Jelöléssel ellátott gyötrő szúnyogok közül, a jelölés helyétől 22 km-re is sikerült néhány példányt találni. Valószínűsíthető azonban, hogy a kifejlett alakok ennél messzebbre is eljuthatnak. A kis testű szúnyogok terjesztésében gyakran külső tényezők (szél, járművek, a lárvák és tojások esetében a vízfolyások vagy a vízi madarak stb.) is nagy szerepet játszanak. A szúnyogcsípés (fajoktól és nem kis mértékben az egyén érzékenységétől függően) többé-kevésbé fájdalmas. Vizek közelében élők vagy nyaralók számára sok kellemetlenség forrását jelentik. E mellett, az egy-egy területen, pl. a nagy folyók hullámterén, az áradást követően óriás tömegben elszaporodó szúnyogok súlyos gazdasági károkat is okozhatnak. Szerepük lehet a vadállomány fiatal egyedeinek pusztulásában. A bögölyökhöz hasonlóan nagymértékben csökkenthetik a szarvasmarha és más emlősállatok tejhozamát. A csípőszúnyogok fizikai fájdalom okozása mellett, a betegségterjesztő szerepüket is ki kell emelnünk. A szúnyogok a jelentősebb vektor-rovarok közé tartoznak, számos emberi és állati betegség okozói. A XIX. század végén fedezték fel a szúnyogok szerepét a malária átvitelében, mely főleg a trópusi és szubtrópusi területeken szedte milliószámra áldozatait, ezért az entomológusok és orvosok egyre fokozódó figyelmet fordítottak e rovarokra. A téma beható vizsgálatával magyar kutatók (JANCSÓ 1906, MAKARA & MIHÁLYI 1943) is foglalkoztak.