Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)

Szinetár Csaba és Keresztes Balázs: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület pókfaunisztikai (Araneae) vizsgálatának eredményei - The results of the investigation of the spider fauna (Araneae) of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area

SZINETÁR Cs. És KERESZTES В.: PÓKOK (ARANEA) 69 pókot {Pardosa maisa) sikerült kimutatni hasonlóan magas abundancia értékekkel (SZINETÁR és GUITPRECHT 2001). A faj ökológiájának és elterjedésének további vizsgálata feltétlenül indokolt. Pirata latitans (Blackwall, 1841) Nedves rétek és lápok tömegesen előfor­duló farkaspókja. A Látrányi Puszta TT. láprétjeinek leggyakoribb pókja. Mindkét vizsgált lápréten ez volt a domináns faj (264 ivarérett példány). A terület jó vízel­látottságának kitűnő jelzője. Trochosa ruricola (De Geer, 1778) Gyakori, közepes nedvességigényü farkaspókunk. Lápréteken, magassásosok­ban és a nedves erdőkben (égeres, füzes) egyaránt gyakori volt (64 hím példány). A lápréteken fogott T. ruricola és T. terrico­la hímek előfordulási arányai alapján való­színűsíthető, hogy a lápréteken fogott nős­tények többsége szintén T. ruricola volt. (Megj: a Trochosa genus nőstényeinek faj­szintű elkülönítése morfológiai bélyegek alapján bizonytalan, így az együttesen elő­forduló hímek ismeretében, illetve arányá­ban lehet csupán következtetni a faji hova­tartozásukra). A 27 ivarérett nőstényből 21 lápréten, 6 további magassásosban került elő. Trochosa spinipalpis (F.O.P.-Cambridge, 1895) Fény- és nedvességkedvelő faj. Az euró­pai Trochosa fajok közül ez a faj tipikusan kötődik a lápokhoz, láprétekhez és vízpart­okhoz. Élőhelyének bolygatását csak mér­sékelten tolerálja. A Bakonyalja láprétjein általánosan elterjedt. A Boronka-melléki TK-ban, illetve a Dráva-mentén Bélavárnál szintén előkerült. Egy hím pél­dánya került elő a Látrányi Puszta TT. északi részének télisásos láprétjén. Trochosa terricola Thorell, 1856 A Trochosa fajok közül ez a faj mutat legkevéssé kötődést a vízhez. Agrárélő­helyeken és változatos erdei élőhelyeken egyaránt jelen van. A nem vizes élőhely­hez kötött erdőkben 30, a többi élőhelyről további 8 hím példánya került elő. A boly­gatást, valamint a kiszáradást növekvő abundanciával jelzi. Xerolycosa miniata (CL. Koch, 1834) Száraz, nyílt élőhelyek faja. Egy példá­nyát homoki gyep talaj csapdája fogta. Xerolycosa nemoralis (Westring, 1861) A száraz, füves élőhelyek jellemző faja. A homoki gyepek gyakori pókfaja (13 pél­dány). Csodáspókok Pisauridae Dolomedes fimbriates (Clerck, 1757) Két fiatal példány került fűhálózással befogásra. A mintázat, valamint az élőhely alapján csaknem biztonsággal állítható, hogy a szegélyes vidrapókról van szó. Nyílt vízfelszínnel rendelkező élőhely (a Tetves-patak medrét kivéve) nincs a terü­leten, így a parti vidrapók (D. plantarius) előfordulása kevéssé valószínű ezen a te­rületen. Mindkét vidrapók fajunk védett. Pisaura mirabilis (Clerck, 1757) Gyakori nappali vadászpókunk. Mérsé­kelten nedves és száraz gyepekben, kevés­sé zárt erdőkben és szegélytársulásokban egyaránt általánosan elterjedt. Egy nős­tény példányát talaj csapdával, fiataljait fű­hálózással gyűjtöttük. Hiúzpókok Oxyopidae Oxyopes lineatus Latreille, 1806 Elsősorban az Alföld homokos területe­ire jellemző, melegkedvelő faj. Somogy­ból Darány, Nagybajom, valamint Tótújfalú területéről volt ismert, hasonló jellegű homoki gyepekből. Öt példánya a homoki gyep fűhálózott mintáiból került elő. Zugpókok Agelenidae Agelena labyrinthica (Clerck, 1757) Az illó tölcsérpók a sűrű gyepszintben szövi nagyméretű tölcsérhálóját. Egy pél­dányát egyeléssel fogtuk. Tegenaria campestris CL. Koch, 1834 Nevével ellentétben elsősorban erdei élőhelyekre, gyakorta fenyvesekre jellem­ző faj. A talajfelszín közelében alacsonyan futó ágak között szövi hálóját. Négy példá­nya az erdeifenyvesben működő talajcsap­dákkal került befogásra. Hamvaspókok. Dictynidae Dictyna arundinacea (Linnaeus, 1758) Rendkívül gyakori hamvaspókunk. Fü­ves élőhelyeken rendkívül változatos kö­rülmények között fordulhat elő a nádasok­tól egészen a száraz gyepekig. Fűhálózás­sal két példányát gyűjtöttük.

Next

/
Thumbnails
Contents