Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)

Szinetár Csaba és Keresztes Balázs: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület pókfaunisztikai (Araneae) vizsgálatának eredményei - The results of the investigation of the spider fauna (Araneae) of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area

70 NATURA SOMOGYIENSIS Dictyna latens (Fabricius, 1775) Száraz és nyílt füves élőhelyeken a talajfelszín közelében élő, mérsékelten gyakori faj. Egy példány fűhálózással került elö. Avarpókok Liocranidae Agraecina striata (Kulczynski, 1882) Elsősorban ártéri ligeterdők talajfelszíni faja. Egy példányát füzesben kihelyezett csapda gyűjtötte. Agroeca brunnea (Blackwall, 1833) A barna avarpók egyike a leggyakoribb erdei talajlakó pókjainknak. Három példányát elegyes erdő talaj csapdái fogták. Agroeca cuprea Menge, 1873 Nyílt és félárnyékos területek tágtűrésű faja. A legelőn működő csapdák gyűjtötték három példányát. Phrurolithus festivus (CL. Koch, 1835) Speciális élőhelyi kötődést nem mutató, elsősorban erdőkben élő pókunk. Egy hím példányát égeres talajcsapdája fogta. Kalitpókok Clubionidae Cheiracanthium spp. juv. A genusból csak fiatal példányok kerültek elő növényzeti hálózások során. Minden bizonnyal több dajkapókfaj is él a területen. Clubiona brevipes Blackwall, 1841 Speciális élőhelyi kötődést nem mutató, mérsékelten gyakori kalitpókunk. Egy példányát magassásosban fogtuk. Clubiona leucaspis Simon, 1932 Tipikusan fásszárúakon élő, kisméretű kalitpók. Megjelenésében rendkívül közel áll hozzá a talaj lakó Clubiona genevensis L. Koch, 1866. Biztos elkülönítésük csak ivarszervi vizsgálattal valósítható meg. Egy nőstény példánya lombozat' hálózásból származik. Clubiona lutescens Westring, 1851 Változatos élőhelyeket benépesítő faj, specifikus igényei nincsenek. Egy példányát fűhálózással fogtuk. Clubiona pallidula (Clerck, 1757) Gyakori nagytestű kalitpókunk. Elsősorban fák kérgén él, de az erdők avarszintjében is jelen van. Egy példányát égeresben talaj csapdával, egyet pedig erdei lombhálózással fogtuk. Clubiona stagnatilis Kulczynski, 1897 Tipikusan vizes élőhelyekhez kötődő gyepszinti faj. Egy példányát magassásosban fogtuk. Búvópókok Zodariidae Zodarion germanicum (CL. Koch, 1837) Leggyakoribb búvópókfajunk. Elsősorban erdők avarszintjében él, de változatos, olykor degradált gyepekben is jelen van. Cseresben, illetve a patakparton működő csapdák gyűjtötték l-l példányát. Kövipókok Gnaphosidae Berlandina cinerea (Menge, 1872) Tipikusan homoki élőhelyekre jellemző, relatív nagytestű kövipókunk. A homoki gyep talaj csapdái fogták három aduit nőstény példányát. Barcsról és Nagybajomból ismertük már korábban is somogyi előfordulását. Drassodes pubescens (Thorell, 1856) Meleg- és szárazságkedvelő talajfelszíni faj. 1 példánya egyelésel került elő. Drassyllus lutetianus (L. Koch, 1866) Nagy nedvességigényű kövipókunk. Mocsárrétek és nádasok jellemző faja. Egy példányát a magassásosban működő talajcsapda gyűjtötte. Haplodrassus moderatus (Kulczynski, 1897) Nagy nedvességigényű, viszonylag ritka talaj lakó faj. Két példánya szintén a magassásosban került elő. Haplodrassus silvestris (Blackwall, 1833) Gyakori erdőlakó faj. Elsősorban az árnyékolást igényli, a nedvességigénye kevéssé specifikus. Az égeresben, a füzesben, valamint a tölgyesben egyaránt fogtuk l-l példányát talajcsapdával. Micaria romána L. Koch, 1866 Közép-Európa déli területeinek viszonylag ritka pókja. Egy példányát homoki gyepben fogtuk. Kevés hazai adata van. Kerekes (1988) Bugacon szintén homokpusztai gyepben gyűjtötte. Trachyzelotes pedestris (CL. Koch, 1837) A leggyakoribb kövipók a területen. A lápréteken és a füzesben egyaránt gyakori volt (48 ivarérett példány). Zelotes apricorum (L. Koch, 1876) Változatos élőhelyeken előforduló faj. A Látrányi Puszta TT nem vizes élőhelyekhez kötődő erdeiben viszonylag gyakori (tíz ivarérett példány). Zelotes aurantiacus Miller, 1967 Melegkedvelő, ritka faj. Egy példányát égeresben lévő talajcsapda gyűjtötte. A