Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)

LANSZKI J.: RAGADOZÓ EMLŐSÖK TÁPLÁLKOZÁS-ÖKOLÓGIÁJA 93 Tel Tavasz Nyár Fonói tó körzete Osz Kétújfalu körzete Mike-Csököly (tél-koratavasz) Mike-Petesmalom (tél-koratavasz) * 64. ábra: A vörösróka táplálék-összetétele mezőgazdasági területeken Megjegyzés: H+K+H = hüllő, kétéltű és hal együtt, tömör oszlop jelzi a relatív gyakoriságés üres oszlop a biomassza számítás alapján kapott értékeket; * erdei élőhely Madarak minden évszakban szerepeltek az étlapján, azonban a Mike körzetében élő rókához képest lényegesen kisebb arányban (64. ábra, 14. melléklet). Fácán csak télen a vadászati idényben fordult elő (biomasszája 2,2%), az év többi részében a kistestű madarak fogyasztása volt jelentősebb. Hüllők tavasszal és nyáron kis mennyiségben szerepeltek a róka táplálékában. A gerinctelenek nyáron és tavasszal gyakran fordultak elő (24-39%), azonban fogyasztott biomasszájuk kicsi volt (1-3 %). Közülük leggyakrabban futóbogarak szerepeltek a róka étrendjében, de tavasszal jelentős volt a májusi cserebogár fogyasztás. Az eredmények azt mutatják, hogy a kifejlett és a fiatal rókák egyaránt előszeretettel vadásznak különböző bogarakra. A növényfogyasztás minden évszakban jellemző volt. Bár az év nagy részében, az esetek negyedében, ötödében növényt is evett a róka, a növények biomassza szerinti rész-