Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)

64 NATURA SOMOGYIENSIS sorban a házi egér) mellett előfordult vándorpatkány fogyasztás is. Az emberi településhez kötődő fajokon kívül azonban előfordultak táplálékként jellemzően vadon élő kisemlősök, pl. vízipocok, erdei pocok is. A halastó körzetében élő nyest táplálékában szereplő borz (11. melléklet) nagy valószínűséggel dögfogyasztásból származhatott. Hasonlóképp a vaddisznó és a szarvasfélék is, melyeket zsákmányul ejteni nem képes. Ragadozó emlős és csülkös vad az urbánus nyest táplálékában egyáltalán nem szerepelt. Mindkét élőhely nyestjei fogyasztottak háziállatot, de eltérő arányban (38. ábra és 11. melléklet). A halastó körzetében, odvas fákban és a tóparti halászház padlásterében fészkelő egyedek táplálékában a háziállatok éves viszonylatban 4%-ban szerepeltek. Ezzel szemben az urbánus nyest táplálékának biomassza számítás szerinti ötödrészét (előfordulási gyakoriság 15%) háziállatok alkották. Ezek közül leggyakrabban és legnagyobb mennyiségben baromfifélék és tojásuk fogyasztása fordult elő. Az urbánus egyedek elsődlegesen fontos zsákmányát a madarak jelentették, a legjelentősebb faj a házi veréb volt. A mezőgazdasági környezetben élő nyest 50%-kal kevesebb madarat fogyasztott, mint urbánus rokona (38. ábra és 11. melléklet). Fácán csak a halastó körzetében élő nyest téli táplálékában szerepelt (0,9%), azonban ennél is a kistestű énekesmadarak fogyasztása volt a fontosabb. Tavasz Nyár Ősz Fonói tő körzete Fonó község belterülete (éves összetétel) 38. ábra: A nyest táplálék-összetétele mezőgazdasági és urbánus környezetben Megjegyzés: H+K+H = hüllő, kétéltű és hal együtt; tömör oszlop jelzi a relatív gyakoriságés üres oszlop a biomassza számítás alapján kapott értékeket. Tél %