Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)

LANSZKI J.: RAGADOZÓ EMLŐSÖK TÁPLÁLKOZÁS-ÖKOLÓGIÁJA 65 Csak a halastó körzetében élő egyedek táplálékában szerepeltek vizes élőhelyhez kötődő hüllők, kétéltűek és halak (38. ábra és 11. melléklet). Alacsony előfordulási arányuk azt jelzi, hogy nem jellemző táplálékai a nyestnek. Gerinctelenek mindkét nyestcsoport táplálékában gyakran (19%) szerepeltek, de ezek biomasszája elenyészően kicsi volt (0,5%). A mezőgazdasági környezetben élő nyest gazdagabb rovartáplálékában leggyakrabban futóbogarak, valamint szarvasbogarak fordultak elő. Az urbánus egyedek főként darazsakat, ritkán háziméhet is fogyasztottak, ezzel együtt feltételezhető a mézfogyasztás is (DELIBES 1978, SERAFINI és LOVARI 1993). A nyestek táplálékában éves viszonylatban a növények jelentették az elsődlegesen fontos táplálékot mindkét élőhelyen (38. ábra és 11. melléklet). A növények közül is a gyümölcsök szerepe volt meghatározó. A legkedveltebb cseresznye mellette a halastó körzetében élő nyest jelentős arányban fogyasztott vadon termő gyümölcsöket, például (somot, szedret, kökényt), a lakott területen élő pedig szőlőt. Éves összegzésben egyetlen táplálék taxon sem szerepelt 40%-os arány fölött. Emészthetetlen anyagok a nyest táplálékában A táplálékban előforduló egyéb komponensek (emészthetetlen anyagok) az urbánus nyestnél lényegesen nagyobb gyakorisággal (P<0,001) fordultak elő, mint a halastó körzetében élőnél. Ezeket az anyagokat feltételezhetően zömmel szemétdombokon, hulladékok között fogyaszthatták. Az elfogyasztott szemét igen változatos képet mutatott, leggyakrabban gumiféleségek fordultak elő (11. melléklet). A nyest préda fajainak súlya és jellemző élőhelye A préda fajok súlya alapján a nyestek tápláléka szignifikánsan különbözött az élőhelytől függően (P<0,001). Jellemzően a 15 és az 50 gramm közötti súlykategóriába eső prédát fogyasztották (39. ábra), mely a tó körzetében élő nyestnél 55%-ban, a lakott területen élőnél 47%-ban szerepelt. Az urbánus nyest étlapján az 50 g feletti préda is jelentős szerepet játszott (14%). A fogyasztott zsákmány fajok jellemző előfordulási szintje is különbözött a nyestek élőhelyétől függően (P<0,001). A nyestek jellemzően a talajszint közelében élő prédát fogyasztották (81, illetve 71%). A lakott területen élő nyest azonban a bokrokon, ereszek alatt, vagy a fák lombkorona szintjén élő állatokat is gyakran (29%) zsákmányul ejtette (39. ábra). A préda súlya A préda jellemző előfordulása Mezőgazdasági környezetben il Urbánus környezetben <15 15-50 51-100 101-300 300< talaj cserje, fa víz 39. ábra: A nyest prédaválasztása a zsákmány súlya és jellemző élőhelye szerint