Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)

A nyest A nyest széles elterjedési! tipikus generalista ragadozó. Valaha jellemzően erdei élőhelyeken élt, napjainkban azonban nemcsak erdei és mezőgazdasági területeken, hanem különböző emberi településeken: a falvaktól a nagyvárosokig megtalálható, ahol gyakran konfliktusok forrásává válik (MITCHELL-JONES et al. 1999). A nyest táplálék-összetételét számos tanulmányban elemezték mezőgazdasági környezetben (GOSZCZYNSKI 1977, RASMUSSEN és MADSEN 1985, GOSZCZYNSKI 1986, TESTER 1986, LODE 1994, POSILLICO et al. 1995, PANDOLFI et al. 1996), mediterrán területen (SERAFINI és LOVARI 1993), valamint hegyvidéki erdei és sziklás élőhelyeken (DELIBES 1978, LUCHERINI és CREMA 1993, BRANGI 1995). Annak ellenére, hogy a nyest közönséges faj, az emberi településeken előforduló populációk életmódja kevésbé kutatott (pl. Dánia: RASMUSSEN és MADSEN 1985, Olaszország: LUCHERINI és CREMA 1993, Svájc: TESTER 1986, Cseh Köztársaság: HOLISOVÁ és OBRTEL 1982, Belorusszia: SIDOROVICH 1997, Magyarország: TÓTH-APÁTHY 1998). Az eltérő földrajzi szélességen, különböző típusú élőhelyeken végzett táplálék-összetétel vizsgálatok azt jelzik, hogy az „urbánus" és a „természetes" körülmények között élő nyestek időszakosan ugyan, de hasonló táplálékforrásokat is hasznosíthatnak. Ez előre vetíti azt a feltételezést, hogy előfordulási helyük szerinti besorolásuk legfeljebb általánosságban lehet érvényes. Adott településen belül és azon kívül élő nyestek közötti táplálkozási kapcsolatok alig ismertek, mindöszsze RASMUSSEN és MADSEN (1985), valamint TESTER (1986) végzett összehasonlítást. A jelenlegi vizsgálat a Fonói halastó körzetében, tipikus mezőgazdaságilag müveit területen, valamint Fonó községben élő nyestek táplálék elemzése alapján zajlott. Ennek megfelelően ebben a fejezetben mezőgazdasági és urbánus környezetben élő nyestek összehasonlító táplálkozás vizsgálata található. Az „urbánus" jelzőt elvileg a városi nyestekre kellene használni, mivel a rendelkezésre álló táplálék-források eltérnek a kis falvaktól. Ennek ellenére ezt a jelzőt alkalmazom, mert a vizsgált élőhely ebben az esetben is alapvetően emberi befolyás alatt áll. A nyest táplálék-összetétele mezőgazdasági és urbánus környezetben A Fonói halastó körzetében, valamint a településen élő urbánus nyest táplálék-összetétele taxonómiailag nem különbözött (P=0,070), táplálkozási niche-átfedésük nagymértékű volt (78,5%). A mezőgazdasági környezetben élő nyest téli és tavaszi táplálékában a kisemlősök elsődlegesen fontos szerepet játszottak (35-40%), nyáron és ősszel viszont a növényfogyasztás vált jelentősebbé (45-46%). Éves összesítésben a mezőgazdasági környezetben élő nyest zsákmányai között a kisemlősök (30%), ezek közül is a pocokfélék (elsősorban a mezei pocok) voltak a legjelentősebbek (38. ábra és 11. melléklet). A kisemlős táplálék változatosabb volt, mint az urbánus nyeste, mert például denevér, vakond, mókus, mogyorós pele és pézsmapocok is előfordult benne. A mezei nyúl táplálékként ritkán (0,3%) szerepelt. Az urbánus nyestek táplálékában a kisemlősök lényegesen kisebb szerepet játszottak (15,5%) (38. ábra és 11. melléklet). A kisemlős táplálékban, ebben az esetben a legfontosabb egérfélék (első-