Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)

LANSZKI J.: RAGADOZÓ EMLŐSÖK TÁPLÁLKOZÁS-ÖKOLÓGIÁJA 99 A vörösróka préda fajainak döntő többsége talajszinten élt (67. ábra), a területtől függő különbség nem volt számottevő (81-98%). A cserjéken és fákon élő fajok fogyasztása nem jellemző a vörösrókára, ezek aránya általában alacsony volt (2-8%). MikeCsököly körzetében a róka viszonylag gyakran fogyasztott kistestű madarakat, ezért ott rendhagyóan nagyarányú volt (17%) a cserjeszinten élő zsákmány aránya. A vizes élőhelyhez kötődő fajok fogyasztása sem jellemző a rókára. Ezek aránya néhány százalékot tett ki, de halastavak közelében gyakoribb táplálékot jelentettek, amint azt Petesmalomban (13%) lehetett tapasztalni. A vörösróka táplálkozási niche-szélessége A rókák táplálkozási niche-szélessége mezőgazdasági területeken kissé szűkebb volt (68. ábra), mint erdei élőhelyen, azonban az élőhely típusától függő különbség nem volt szignifikáns (P=0,194). A rókák táplálkozását általában nagy táplálkozási niche-szélesség értékek jellemezték (B=3,16-7,31). Kiemelkedően magas volt az erdőkkel övezett halastavak körzetében élő rókák téli és tavaszi niche-szélessége, legalacsonyabb Kétújfalu körzetében, nyári-őszi időszakban. A vizsgálatok alapján összességében megállapítható, hogy a vörösróka tápláléka fajokban gazdag, táplálkozási niche-e általában széles, ami táplálkozási szempontból kiváló alkalmazkodóképességet jelez. Legfontosabb táplálékát a terület jellegétől és évszaktól függően (biomassza számítás szerint 46-85%-ot) kisemlősök alkotják. A legtöbb hazai és külföldi hivatkozott szerző is hasonló eredményről számolt be. A meghatározó kisemlős fogyasztásból adódóan a róka sajátossága, hogy táplálékának zöme a 15 és 50 g közötti súlytartományba sorolható. A mezőgazdasági területeken a gazdasági kárt okozó mezei pocok, az erdei élőhelyeken pedig általában az erdei pocok a legfontosabb zsákmány faj. Ha választhat, akkor a nagyobb állománysűrűségü mezei pockot részesíti előnyben az erdei rágcsálókkal szemben. A Mike-Csököly közti területen élő róka rendhagyó módon, a téli-koratavaszi időszakban, a kisemlősöknél nagyobb arányban táplálkozott csülkös vaddal. A róka a téli és tavaszi időszakban jelentős szerepet tölt be a dögeltakarításban és a betegségek terjedésének meggátlásában. A róka (és a sakál) a kifejlett vaddisznót, gímszarvast és dámvadat, sőt az egészséges őzet sem támadja meg, és az egészséges vad a borját, gidáját is meg tudja védeni a közepes testméretű ragadozókkal szemben. Az elfektetett borjú és gida, valamint a vadmalac viszont a ragadozók zsákmányává válhat. A területenként lényegesen eltérő mértékű, esetenként jelentős nagyvad Mezőgazdasági területek Erdei területek Fonó Kétújfalu Mike-Csököly Petesmalom Boronka-m. TK Lankóci-erdő TT NYÖ TT NYÖ TT TT TT NYÖ TT NYÖ 68. ábra: A vörösróka táplálkozási niche-szélessége különböző területeken Megjegyzés: TT= tél és tavasz együtt, NYŐ= nyár és ősz együtt; a tömör oszlop a relatív gyakoriságot, az üres oszlop a biomassza számítás alapján kapott értéket jelzi