Ábrahám Levente: Vegyes tanulmányok - Natura Somogyiensis 3. (Kaposvár, 2002)

Horváth Győző, Hamburger Krisztina - Schäffer Dávid: Újabb adatok a Dráva felső szakaszának kisemlős faunájához - New data to the small mammal fauna of the upper region Drava (Mammalia)

Natura Somogyiensis 3 111-130 Kaposvár, 2002 Újabb adatok a Dráva felső szakaszának kisemlos faunájához HORVÁTH GYŐZŐ, HAMBURGER KRISZTINA ÉS SCHÄFFER DÁVID HORVÁTH, GY. - HAMBURGER, K. - SCHÄFFER, D.: New data to the small mammal fauna of the upper region Drava (Mammalia) Abstract: At the upper region of Drava 408 pellets were collected from 14 sample sites in autumn 2000 and 1975 small mammal individuals were identified during analyses. Among the Insectivora, six shrew species belonging to the family Soricidae were identified, whereas among the rodents {Rodentia) 12 species were differentiated plus one genus-level {Apodemus spp.) identification was made. Based on the sample, pellets were arranged into three groups: 1. Vízvár area, 2. Berzcnce area, 3. Gyékényes area, which enabled a comparative analyses of the three separate area-units along the upper region of Drava, among which the most diverse small mammal community was in the Gyékényes area. Bevezetés A Duna-Dráva Nemzeti Park területe a védetté nyilvánítást megelőző évtizedekben faunisztikai-ökológiai szempontból meglehetősen hézagosan kutatott területnek számított. Elsősorban a Barcsi Borókás területe volt kutatott (UHERKOVICH 1978, 1981, 1983, 1985), de ezeket a köteteket átfutva egyáltalán nem találunk adatokat az emlősökre vonatkozóan. Az ismereteket nagymértékben bővítették a zónakijelölés időszakában végzett botanikai és zoológiai alapállapot felmérések, valamint a későbbi támogatott zoológiai kutatások (UHERKOVICH 1995, 1998). A magyar emlőstani kutatásokban a kisemlősfajok elterjedésére vonatkozó adatok nagyrészt baglyok, vagy nappali ragadozó madarak táplálkozás vizsgálataiból származtak. A Dráva mentének faunájáról is vannak korábbi, szórványos adatok (GRESCHIK 1924, ÉHIK 1928). Schmidt Egon munkásságával a bagolyköpetek, főként a gyöngybagoly köpeteinek elemzése, a baglyok vonatkozásában az így kapott adatok táplálkozásökológiai, a kisemlŐsöket tekintve faunisztikai, állatföldrajzi feldolgozása az egész ország területére kiterjedt, amelyek a Dráva mentét is érintették (SCHMIDT 1969, 1976). Somogy megye kisemlos faunájának vizsgálata az utóbbi években teljesedett ki, amely egyrészt ebben a megyében is intenzívebbé váló gyöngybagoly feltérképezésnek és védelemnek, valamint az ezekkel párhuzamosan végzett szisztematikus kisemlősfaunisztikai felméréseknek (PURGER 1996, 1997), másrészt a Dráva mente összefogott zoológiai kutatásának köszönhető (PURGER 1998). A Dráva mente állatvilága II. kötetben a bagolyköpetelemzés során 26 emlősfajt mutattak ki, ami a gyöngybagoly táplálék-összetételének megfelelően cickányféléket (Soricidae), rágcsálókat (Rodentia) és néhány denevérfajt (Chiroptera) tartalmaz. Ez a faunalista a kötetben szereplő két tanulmány öszszesítése, amelyek közül az egyik a Dráva Somogy megyei (PURGER 1998), a másik a baranyai szakasz vizsgálatát végezte el (HORVÁTH 1998). Annak ellenére, hogy a fent említett, nemzeti park létesítése előtti és az azutáni zoológiai kutatások meglehetősen sok eredményt produkáltak, mégis azt kell mondanunk, hogy a kisemlősök tekintetében az 1999-ben a Dráva felső szakaszán monitorozásra kijelölt területről nincs elegendő adatunk az egyes taxonok előfordulásáról, elterjedéséről,