Kasza Ferenc - Marián Miklós - Ábrahám Levente (szerk.): A Baláta-láp gerinces állatvilága, különös tekintettel a madarakra - Natura Somogyiensis 2. (Kaposvár, 2001)

KASZA F. És MARIÁN M.: A BALÁTA-LÁP ÉS GERINCES ÁLLATVILÁGA 71 A Baláta természetvédelmi területen, az elmúlt 40 esztendő során, 168 madárfaj jelenlétét figyeltük meg. A hazánkban előforduló 373 madárfajnak csaknem fele fészkel, vagy átvonul, esetleg csak időnként megjelenik a területen. Jelentős szám ez, hiszen aránylag lés terület madárvilágáról van szó. Nem vettük fel a jegyzékbe a környező szántók, legelők és az aránylag közelfekvő kaszói-park madarait. A 168 madárfajnak több mint fele, 85 faj, fészkelő. A leggyakoribb és Balátára jellemző költőfajok a következők: kis vöcsök, törpegém, tőkés réce, cigányréce, rétisas, egerészölyv, guvat, vízityúk, szárcsa, örvös galamb, macskabagoly, jégmadár, hamvas küllő, ökörszem, vörösbegy, cigánycsuk, fekete rigó, énekes rigó, berki tücsökmadár, nádi tücsökmadár, foltos nádiposzáta, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, örvös légykapó, barát-, kék és széncinege, seregély, erdei pinty, meggyvágó. Ritka madárfajok is élnek területünkön, vagy csak táplálkozni járnak ide, esetleg ritka átvonulok. A következőket említjük meg: üstökösgém, fekete gólya, kontyos réce, darázsölyv, békászó sas, havasi pityer, kerti géze, fenyvescinege, nagy őrgébics, holló. A madárfauna rendkívül színes és összetett. Ennek egyszerű a magyarázata: a nyíltvízi (tavi, mocsári) és szárazföldi fajok egyaránt tanyahelyhez, vagy tápterülethez jutnak a láp és a környező hatalmas erdő adta természeti viszonyok folytán. Éppen ez a körülmény adja a Baláta egyik jelentősebb értékét. A fajok száma aránylag nagy, egyedszámuk azonban meglehetősen kicsi. Természetes is ez, hiszen a terület, mint élettér csak meghatározott számú egyed eltartására képes. A fajok és egyedek mennyisége a nedves és száraz évektől függően jelentős mértékben változik amint azt a következő fejezetben vázoljuk. A MADÁRVILÁG VÁLTOZÁSA AZ 1950-ES ÉVEKHEZ KÉPEST Alábbiakban - inkább csak a területre jellemző fajokra vonatkoztatva - összefoglaljuk azt a változást, amely az 1955-1957. évi megfigyelésektől (MARIÁN 1957) kezdődően, az utolsó négy évtized alatt bekövetkezett a Baláta madárvilágában. MARIÁN 68 madárfajt figyelt meg. (58 fészkelő, 10 vonulófaj). Jelen tanulmányainkban 168 megfigyelt fajt (85 fészkelő, 83 átvonuló) mutattunk be. Ezek főbb változásai a következők. A vöcsökfélék közül változatlanul költ a kis vöcsök. Új és viszonylag állandó fészkelő faj a búbos vöcsök. A kárókatonák újabban halásznak a Balátán. Folyamatosan fészkel a törpegém, viszont a bakcsó, szürke- és vörös gém csak a gémtelep fénykorában költött. A ritka üstökösgém az 1950-es évek elejétől (MARIÁN 1957) 1979-ig nevelt itt fiókát. 7 évig költött a kis kócsag. Ugyancsak a '70-es évek elején jelent meg a nagy kócsag (MARIÁN 1973), mint költő madár. A láp madárvilágában e faj megjelenése okozta a legszembetűnőbb változást azzal, hogy a költőpárok száma 25-ig emelkedett. A gólyafélék közül változatlanul gyakran táplálkozik itt a fekete gólya, amely egyik évben fészkelt is a védett területen.