Kasza Ferenc - Marián Miklós - Ábrahám Levente (szerk.): A Baláta-láp gerinces állatvilága, különös tekintettel a madarakra - Natura Somogyiensis 2. (Kaposvár, 2001)

72 NATURA SOMOGYIENSIS A récefélék közül az '50-es évekhez hasonlóan a tőkés, a böjti és a cigányréce költ a lápon. A változás annyi, hogy a cigányréce párok száma jelentősen csökkent. Új költőfaja a lápnak az 1999 óta itt fészkelő bütykös hattyú. E rejtett életű, szapora védett madár itteni megtelepedése kétes értékű. Hazánkban állománya az utolsó húsz esztendő folyamán rohamos ütemben megsokszorozódott (HARASZTHY 1998). A nagytestű bütykös hattyú a Baláta zárt élővilágában jelentős táplálék-konkurensként jelentkezik, elsősorban a lúdalkatú és a vöcsökalkatú fajokkal szemben. Új fajok a terület fölött csak átrepülő vetési és nyári ludak, a nagy bukó, valamint a hosszabb-rövidebb ideig itt tartózkodó kendermagos, kanalas, barát- és kontyos réce. A vágómadárfélék közül változatlanul a környéken költ a darázsölyv, a védett területen pedig az egerészölyv. Jelentős új változás volt, hogy a rétisas hosszú éveiéig az égerlápon, illetve a tölgyesben fészkelt. Új faj a ritkán átrepülő barna kánya. Új átvonulóként szerepel a kékes és fakó rétihéja, valamint a kis sólyom. A környéken fészkelő ragadozómadarak közül a karvaly, a békászó sas, a vörös vércse, a kabasólyom is megjelenik a Balátán. Magán a védett területen költött a korábban is megfigyelt héja. Új fészkelő faj a fiatal tölgyesben költő fürj. A guvatfélék közül rendszeresen költ a szárcsa, a vízityúk, és gyakrabban látható a pettyes vízicsibe. Új fészkelő a guvat, amely a vizes években szépen elszaporodott. A szalonkafélék közül a korábban itt költő erdei szalonka a fészkelési időben is itt tartózkodott. Új fészkelő a sárszalonka. Érdekes a sirálytelep alakulása. MARIÁN 1955-57. között figyelte meg a dankasirály fészektelep kialakulását. SZOUKUP szerint 1959 és 1962 között több százas kolónia fejlődött (SZOUKUP 1976). A '70-es évektől kezdve már nem észleltünk fészkelést, csak néha száll le táplálkozni egy-egy csapat. A korábban csak egy ilyen alkalommal észlelt küszvágó csér 1977. évben fészkelt. A csérfélék közül új fajként jelent meg afattyúszerkő, a. fehérszárnyú szerkő és a himosszerkő. A galambfélék közül az erdő záródása miatt csökkenő számban költ a vadgerle. A korábban a védett területen nem költő örvös galambok száma 4-7 párra emelkedett. A balkáni gerle, mint elterjedési területét kiterjesztő faj alkalmilag látható. A bagolyfélék közül változatlanul költ a macskabagoly. A régebben itt fészkelő kuvik csak egyszer fordult elő. Az új fajok közül az erdei fülesbagoly valószínűleg költött. Újabban látjuk a láp fölött a sarlósfecskét. A '70-es évek eleje óta költ itt SÍ jégmadár (MARIÁN 1973). Új fészkelő a korábban itt még nem látott búbosbanka, a nyaktekercs, a hamvas küllő, a közép és kis fakopáncs. Állandó fészkelő lett a korábban csak itt táplálkozó fekete harkály. Az énekesmadarak közül, a korábbi vizsgálatokhoz képest, új fajként jelentek meg a környéken költő búbospacsirták, mezei pacsinak és a ritkábban látható partifecske. A pityerek közül változatlanul fészkel az erdei pityer, viszont korábban nem észlelték a réti és havasi pityert. Az ökörszem és a vörösbegy jellemző fészkelő faj lett.