Kasza Ferenc - Marián Miklós - Ábrahám Levente (szerk.): A Baláta-láp gerinces állatvilága, különös tekintettel a madarakra - Natura Somogyiensis 2. (Kaposvár, 2001)

KASZA F. És MARIÁN M.: A BALÁTA-LÁP ÉS GERINCES ÁLLATVILÁGA 17 6. ábra: A láp nyugat-kelet irányú metszetének vázlata 1. égeres 2. fűzláp 3. láprét 4. nyílt víz Fig. 6.: West-eastward figure of the moor 1. alder forest 2. willow moor 3. moor field 4. open water gáti feléből északra, Kanizsaberek irányába vezette le a fölöslegesnek ítélt vízmennyiséget. A Bojsza-tó és a Kis-Baláta medencéje stabilizálta ekkor a vízszintet (BORHIDI 1990). Az 194l-l947-ig bekövetkezett aszályos évek hatására egyre fogyott a víz. Az 1948-1950-es években majdnem teljesen kiszáradt a tó, csak egy kisebb, délnyugati nyíltvíztükör maradt meg. Azután, csapadékos nyarak hatására, lassan terjeszkedett a víz, hogy 1957-ben már magas vízállást lehessen megfigyelni. 1977 és 1981 között magas volt a vízállás, amely ezt követően folyamatosan csökkent. Az 1992-1993-as években ismét alacsony volt a vízállás. A láp majdnem kiszáradt, csak a két nyíltvíztükör medencéjében maradt valamennyi víz. Gyalogolni lehetett a lápon. 1994-től a víz fokozatosan betölti a medret. 1999-ben és 2000-ben magas volt a vízállás, a medret ismét kitöltötte a víz. A helyi klímaviszonyokra vonatkozóan csak igen csekély adattal rendelkezünk. A helyszínen meteorológiai állomás nincs. Az innét légvonalban 6 kmre fekvő Somogyszob és a 25 km-re lévő Nagykanizsa adatai nyújtanak némi támpontot, illetve szubjektív megfigyeléseinkre vagyunk utalva. Somogyszobon az évi csapadék összege, az 1977-1998 évek között eltelt 21 év átlagát véve: 712,6 mm. Az évi átlaghőmérséklet a Nagykanizsán végzett mérés szerint, az 1977-1998-as évek időszakában 9,77 C° volt. A Baláta helyi klímája egészen sajátságos, aminek magyarázata a homokos talajban, a nagyfokú talajnedvességben és a sűrű növényzet okozta nagyobb párolgásban keresendő. A láp medrében, amely a környező buckáknál valamivel mélyebben fekszik, még nagy nyári melegben is erős az éjszakai lehűlés, aminek következtében erős a ködfejlődés és a harmatlecsapódás. Még tavasz végén is előfordul a láp területén az éjszakai fagy. (1955. 05. 31-én éjszaka, derült ég mellett, fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. Reggelre dér fedte a növényzetet és a nyírfák csöpögő nedve, a talaj felett 1 méter magasságig jégcsapokká fagyott.) A láp hűvös, párás mikroklímája teszi érthetővé az itt szigetszerűen fennmaradt glaciális eredetű fajok előfordulását. Nappal a kávébarna színű lápi víz felszíne erősen felmelegszik. Az erősen felmelegedő víz teszi lehetővé az itt található, évenként rövid ideig tenyésző, mediterrán, vagy trópusi eredetű növényfajok fennmaradását.