Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)

Tanulmányok a várostörténet köréből - Dr. Kéri Nagy Béla: Menekülés és visszatérés

egységek közeli összecsapása. Emiatt 93 község és 65 puszta lakossága került közvetlenül, vagy közvetett módon veszélyeztetett helyzetbe. A legfelsőbb szovjet katonai parancsnokság ezért a Margit-vonalnál és közvetlen környezetében fekvő, a szovjetek által már elfoglalt települések lakosságának evakuálására utasította a magyar hatóságokat. A menekülés Somogy megye alispánja 1944. december 26-án az elöljáróságokhoz küldött körrendeletében intézkedett az evakuálás, a lakosság kimenekítésének gyors és szervezett végrehajtásáról. A rendelkezés szerint ,, ...az orosz katonai parancsnokság a mai napon elrendelte a község kiürítését, ami azt jelenti, hogy december 30-án reggelre a kilakoltatás befejezést nyerjen. Az orosz parancsnokság tájékoztatása szerint nyolc, tíz nap múlva mindenki visszamehet lakóhelyére, ahol semminek bántódása nem lesz. Figyelmeztetnem kell azonban mindenkit, hogy addig, amíg a visszatelepítésre nézve rendelkezést nem adnak ki, életével játszik mindenki, ki a visszaköltözést megkísérli. A kitelepülő lakosság életfenntartásához szükséges minden dolgot vihet, de okvetlenül vigyen magával meleg ruhát, élelmet, ágyneműt, de ne vigye el az állatállományát és az állatokhoz szükséges takarmányt. Amit a lakosság nem visz magával azt zavartalanul eláshatja, vagy elrejtheti tetszése szerint. Bútorokat senki ne szállítson, mert elhelyezni nem áll módunkban. Elvetrom mindenkitől, hogy magyar testvéreinek a kiürítés nehéz munkájában minden erejével legyen segítségére. Gondoskodjon arról, hogy a község lakossága és állatállománya a kijelölt községben [a levélben itt a befogadó község neve szerepelt] a lehetőségekhez mérten megfelelő elhelyezést kapjon... "

u Az alispán leveléből kiderül, hogy a menekülő lakosság elhelyezésén túl intézkedett a hátrahagyott vagyontárgyakról és az állatok biztonságáról is. Az összeterelt jószágok őrzési helyéül kijelölte és egyben utasította a nagygazdaságokat, hogy az odairányított állatok elhelyezéséről és tartásáról gondoskodjanak. Az alispán naivan úgy gondolta, hogy a szovjeteknek és szövetségeseinek is csak az ő engedélyével lehet és szabad gabonát, állatot kiszolgáltatni, illetve elvinni. El sem tudta képzelni, hogy a lakosság menekülését követően az otthon maradottak egy részén túl a megszálló szovjet, bolgár és jugoszláv katonák, partizánok garázdaságai, rablásai következnek. A teljesen szétesett hírközlés és tömegközlekedés, valamint a bizonytalan közállapotok miatt a kiürítési rendelkezés végrehajtásának csak egyetlen Szili 1993.