Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)

Tanulmányok a várostörténet köréből - Dr. Kéri Nagy Béla: Menekülés és visszatérés

elfogadható megoldása kínálkozott. E témakörben december 26-án délután a kaposvári városházán eligazítást tartottak, melynek során a falvakba küldötteket neveztek ki. A kiküldötteket még aznap este a kijelölt négy körzetbe és a hozzájuk tartozó alkörzetekbe irányították. A „kiürítési csoportnak" nevezett küldöttség magyar tisztviselőkből, rendőrökből, szovjet katonatisztekből és katonákból állt össze. A tanulmányunkban közreadott visszaemlékezések is reprezentálják a közel százezer menekült öt hónap alatt átélt, idegeket marcangoló, létbizonytalansággal teli „élményeit". Barcson a teljes kiürítés határidejét a szovjet parancsnokság december 29-re határozta meg, és csak nehezen járult hozzá, hogy a lakosság első csoportja ne 27-én reggel, hanem 28-án induljon el. Az elszállításhoz kevés lovaskocsi állt rendelkezésre, ezért a felvevőhelyekről igyekeztek azt beszerezni. így került Barcsra 1 10 lovaskocsi a 18 helyben kiállított mellé. A szovjet parancsnok utasítására Márkus József kisbíróval kidoboltatták, hogy a kiürítés 28-án kora reggel veszi kezdetét. A barcsiak részére többek között Kálmáncsa, Zádor, Kétújfalu, Darány, Istvándi, Kastélyosdombó községeket jelölték ki befogadóhelyként. Buzási Vendelné, Barcs, Jókai u. 2. sz. alatti lakos a frontvonalak árnyékában özvegyen, egyedül maradva aggódott, mivel olyan híreket hallott a közeledő szovjet katonákról, azok garázdaságairól, kegyetlenkedéseiről. Ezért arra kérte csokonyavisontai rokonát, Szili Vendelt, hogy a háború végéig engedje hozzáköltözni népes családjából Margit nevű idősebb lányukat. így érte őt is a kiürítés Barcson. Az evakuálás kihirdetése után Buzásiné családja is nekilátott értékeik, ruháik megmentéséhez, ládába csomagolásuk utáni elásásához, a maradék élelmiszerek elrejtéséhez. Ezt követően 28-án egy kisebb menekülő csoporthoz csatlakozva elindultak csomagjaikkal gyalogosan Kálmáncsa felé.

1

" Valkó Gyula volt barcsi főjegyző családjával - mint a falu lakóinak többsége - 28-án hagyta el Barcsot. Lovaskocsival Kastélyosdombóra mentek, ahol a helyi postamesternél kaptak bebocsájtást. Barcs lakosságának háromnegyede 28-án estére el is hagyta a falut. A visszamaradottakért azonban a szekerek már nem jöttek vissza, ami az otthoniak evakuálását akadályozta. Emiatt volt kénytelen dr. Ujj János fogorvos felesége előrehaladott áldott állapotának kockáztatásával fagyban, hóviharban Kálmáncsára gyalogolni.

13 12 Márkus Sándorné (szül. Szili Margit) barcsi lakos szóbeli közlése. 13 Márkus Sándorné (szül. Szili Margit) barcsi lakos szóbeli közlése.