Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Mészáros Ádám: Felvidéki magyarok betelepülése Barcsra és környékére a II. világháború után

Út a lakosságcseréhez A cseh országrészbe irányuló deportálások és a magyar lakosság kollektív jogfosztása végül a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény aláírásához vezetett. Az egyezményt Budapesten írták alá a felek, 1946. február 27-én. Ez gyakorlatilag nem két egyenrangú fél közt köttetett megállapodás volt, hanem a győztes és a legyőzött szerződése. A lakosságcsere-egyezmény értelmében a csehszlovák állam megbízottai toborzást végeznek Magyarország területén, hogy az itt élő szlovák nemzetiségű állampolgárokat Csehszlovákiába invitálják. Az áttelepülésre önként jelentkező magyarországi szlovákokról részletes jegyzék készül. Az áttelepülő szlovákok helyébe azonos számú csehszlovákiai magyart telepítenek. Ott nem végeznek toborzást, az áttelepítendő személyeket - az érintettek megkérdezése nélkül - a csehszlovák apparátus jelöli ki. A csehszlovák kormány azonban ezzel sem volt elégedett. Mivel a magyar kisebbségtől teljesen meg akarták „tisztítani" országukat, a lakosságcsereegyezmény végrehajtása után további 200.000 magyar egyoldalú áttelepítését tervezték, illetve a megmaradt magyarságot az ország csehek lakta részébe szándékoztak széttelepíteni. A botrányoktól sem mentes csehszlovák toborzó akció után készült jegyzék 92.390 személy nevét tartalmazta. Ebből azonban 29.950 név nem felelt meg az egyezmény előírásainak. 12.570 fő nem volt sem cseh, sem szlovák származású, mások kétszer szerepeltek vagy formailag nem vehetők számításba, de felkerültek a listára hadifogságban tartózkodó férfiak, halottak és ismeretlen, nem létező személyek is. Az utóbbi három kategória összesen 10.635 összeírt nevet jelentett.

11 Csehszlovákia eközben nem feledkezett meg az otthon maradó magyarokról sem. Nekik szólt az 1946. június 17-én kibocsátott ún. reszlovakizációs rendelet. 12 Ennek lényege az volt, hogy a magyarokat nem magyarnak, hanem elmagyarosított szlovákoknak tekintette, s mint ilyeneknek, lehetőséget biztosított igazi nemzetük, a szlovákság soraiba való visszatérésre. A további zaklatásoktól és megaláztatásoktól félő, szlovákul sokszor nem is értő magyarok tízezrei vallották magukat szlováknak, s íratták gyermekeiket szlovák iskolába. A megfélemlítés, a zaklatás és a lakoságcsere-egyezmény februári aláírása ellenére az év végéig nem indult meg az egyezmény tényleges végrehajtása, a 11 Albert 1983.211. 12 Csehszlovák Belügyi Megbízotti Hivatal 20.000/I-IV/1-1946. sz. rendelet